1. Bevezetés a nőtörténetbe – A női test mint társadalmi konstrukció
Május 9.

Leírás:
Az első alkalom betekintést nyújt a nőtörténet tudományába, különös tekintettel a 20. századi magyarországi nőtörténeti kutatásokra. A női testet nem csupán biológiai entitásként vizsgáljuk, hanem olyan kulturális és társadalmi konstrukcióként értelmezzük, amelyet különböző normák, ideológiák és hatalmi struktúrák alakítottak. A gendertudományok és a nőtörténeti kutatások eredményeit érintve arra törekszünk, hogy kontextualizáljuk a kurzus témáját. Megmutatjuk, hogy a női testről szóló beszédmódot milyen szempontok alakítják.

2.: Divat és önkifejezés – Korszakok, stílusok, ruhadarabok
Május 16.

Leírás:
A női divat nemcsak esztétikai kérdés, hanem politikai és társadalmi jelentéssel is bír. Az alkalom középpontjában a divat és a női test kapcsolata áll. Megvizsgáljuk, hogyan tükrözik a különböző korszakok stílusirányzatai a női testhez kapcsolódó társadalmi normákat, illetve miként illeszkednek a különféle női szerepfelfogásokhoz. Kiemeljük a 20. századi divattörténet legjelentősebb változásait: a szabásvonalak, az anyagok, illetve egyéb ruhaviseleti trendek alakulását. Az öltözködés mint önkifejezési eszköz és társadalmi státuszszimbólum kerül fókuszba.

3.: Szépségideálok – Az eszményi nő változása
Május 23.

Leírás:
Ez az alkalom a 20. századi szépségideálok változásait vizsgálja: a természetes szépségtől a különféle szépségápolási trendekig. Hogyan formálták a reklámok, a média fejlődése és a mozifilmek a női test eszményi képét? Hogyan hatottak a politikai és gazdasági változások a szépségiparra és a nők önképére? Betekintést nyerünk a női szépségápoláshoz kötődő gyakorlatokba, a mindennapi és a különleges alkalmak trendjeibe egyaránt.

4.: Testkép és önkép – A női test kontrollja és felszabadítása
Június 6.

Leírás:
A női testhez kötődő társadalmi és önkontroll kérdéseit tárgyaljuk. Vizsgáljuk a diéták, a plasztikai sebészet és a fogyasztói kultúra hatását a női testképre. Külön kitérünk a 20. századi fitnesz- és sportmozgalmakra, valamint a testnevelés és testépítés hatására. Azzal foglalkozunk, vajon mi formálta a női testet az önmegvalósítás és a társadalmi elvárások közötti ellentmondások, illetve találkozások színterévé.

5.: Tények és tabuk – A női test oktatás- és neveléstörténeti szempontból
Június 13.

Leírás:
Az oktatás- és neveléstörténet jelentős hatást gyakorolt a női testről kialakult beszédmódokra. Mivel az intézményes nevelés szerepet vállal a társadalmi normák fenntartásában, azzal foglalkozunk, hogy a 20. században milyen tudást közvetítettek az oktatásban a nőkről, a női szépségről és a női testről. A 20. századi magyarországi szexedukáció történetében azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontból tárgyalták az oktatásban a női testet: az anyaság és a család biológiai megközelítése mellett az erkölcsi nevelésre is kitérünk.

6.: Meddig nő a nő? – A korosodó és öreg nő társadalmi jelenléte
Június 20.

Leírás:
A kurzus utolsó alkalmával az idős, illetve a korosodó nők társadalmi szerepének és testképének változásaival foglalkozunk a 20. századi Magyarországon. Megvizsgáljuk, hogy milyen diskurzusok övezték az idősödő nők testét, különös tekintettel a menopauzára és annak orvosi, kulturális, valamint társadalmi értelmezésére. Elemzésre kerül, hogy a menstruáció utáni életkor hogyan befolyásolta a női testhez és társadalmi szerepekhez kapcsolódó normákat, illetve miként formálta a közbeszéd az időskori női szexualitás, gondoskodás és láthatóság kérdéseit. Körüljárjuk, hogyan alakultak az idős nőkről szóló narratívák a munkaerőpiacon, a családban és a médiában.

Az utolsó alkalom során mindemellett összegzést készítünk a kurzus témáiról, valamint felvillantjuk, hogyan alakultak tovább a női testhez kötődő diskurzusok a 21. század elején.