MILYENNEK LÁTSZIK A MAGYAR OKTATÁSPOLITIKA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN?

Kende Ágnes – CEU DI
május 13. – június 17.
csütörtökönként, 17:30-19:00
2021 tavasz

Mit nevezünk manapság oktatásnak, és hogyan működnek az iskolák? Ezen látszólag kézenfekvő kérdéseket mindenképpen fel kell tennünk ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az oktatáspolitikai elméletek és gyakorlatok körét. Azonban egyúttal rá kell kérdeznünk az iskolarendszer történelmi fejlődésére is ahhoz, hogy az oktatáspolitikáról beszélni tudjunk.

Az oktatáspolitika általános célkitűzései kapcsán beszélni fogunk igazságosságról és méltányosságról, esélyegyenlőségről és társadalmi kohézióról, szabadságról és választhatóságról. Továbbá olyan fogalmakról (viszonyítási pontokról) is, mint minőség, gazdaságosság, eredményesség, hatékonyság, átláthatóság és elszámoltathatóság, kiszámíthatóság és stabilitás. A magyar oktatáspolitika célkitűzéseit, feladatait és kapcsolatrendszerét nemzetközi kontextusban igyekszünk értelmezni. A kurzus során szó lesz fenntarthatóságról és tervezésről is, illetve arról, hogy milyen feltételek mentén valósulhatnának meg az oktatáspolitikai elképzelések.

A regisztrált hallgatóknak javasoljuk, hogy mind a hat alkalmon vegyenek részt, és amennyiben lehetséges, olvassák el az ajánlott háttér-irodalmat. Az aktív részvétel és a szakrirodalom segítségével a kurzus végén fel fogunk vázolni egy olyan oktatáspolitikai beavatkozási tervet, ami a jelenlegi magyar helyzeten változtatni tudna: ezt olyan ábrák segítségével valósítjuk meg, amelyek a gyerekek oktatási eredményességén keresztül láttatják a rendszer szelektivitását, illetve a rendszeren belüli oktatási egyenlőtlenségeket.

SZEMINÁRIUMOK

Május 13. Oktatás és társadalom

Az oktatás az embereket nem olyanná formálja, amilyenek természetüknél fogva lehetnének, hanem olyanra, amilyenre a társadalomnak szüksége van. Az iskoláztatással kapcsolatos kérdések társadalmi kontextusba helyezésével igyekszünk körbejárni vajon az iskola valóban képes-e mindenki számára a társadalmi mobilitás ígéretét nyújtani vagy épp ellenkezőleg, a melegágya a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének?
Ajánlott irodalom
: Anthony Giddens: Szociológia (2. kiadás). Osiris Kiadó • Budapest, 2008, 530-540 és 543-555.; Meleg Csilla (szerk.) Iskola és társadalom I. https://mek.oszk.hu/01900/01944/01944.pdf

Május 20. Eredményes oktatási rendszerek

Mi áll vajon a világ legsikeresebb iskolai rendszereinek teljesítménye hátterében? Milyen típusai léteznek az oktatási kormányzásnak, és ezek hogyan függnek össze a sikereséggel? Mennyire van fontos szerepe a pedagógusnak, és hogyan lehet jó pedagógusokat képezni ill. minden gyerekhez a megfelelő utat megtalálni? És végül a sikeresség szempontjából: mennyit számítanak egy adott ország történelmi, társadalmi és kulturális jellegzetességei vagy a jó oktatás bármilyen kontextusban megteremthető?
Ajánlott irodalom: McKinsey-jelentés az oktatásról: https://mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf
Beszélgetőtársak: Lannert Judit oktatáskutató, T-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ; Nahalka István, oktatáskutató, ELTE PPK

Május 27. Magyar oktatás hatékonysági kérdései

A magyar közoktatási rendszer teljesítménye nemzetközi összehasonlításban alacsony, és folyamatosan romlik. Bár ezek a tények köztudottak, a problémák súlya és a negatív változások üteme már kevéssé közismert. Vajon következetes fejlesztőmunkával megoldhatóak-e ezek a problémák, és vannak-e tudományosan igazolt ismeretek, amelyek elvezetnének a megoldás felé? Azért érdemes erről beszélnünk, mert rendszeresen olyan beavatkozásokra kerül sor, amelyek éppen ellentétesek a javításhoz szükséges tennivalókkal.
Ajánlott irodalom: Csapó Benő: A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében. Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/7–8. szám. pp. 4-17 http://real.mtak.hu/34819/1/02.pdf
Beszélgetőtársak: Radó Péter oktatáskutató, CEU Democracy Institute; Varga Júlia oktatás- és munkaerőpiaci kutató, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja

Június 3. Oktatási egyenlőtlenségek rendszere

A társadalmak egyenlőtlenségi rendszereknek (is) tekinthetők, mivel a társadalmakban nem egyenlőek mindenki esélyei. Az oktatási rendszerben, mint társadalmi alrendszerben, ezek a társadalmi egyenlőtlenségek leképződnek. Minél inkább rétegzett és etnikai vonalak mentén szerveződik egy társadalom, annál kevésbé tudja kiegyenlíteni oktatási rendszere az eleve nagyobb egyenlőtlenségeket. Vajon, hogy áll ezzel Magyarország? Mennyire képes az iskola a társadalmi különbségeket kompenzálni?
Ajánlott irodalom: Kende Ágnes Qubit cikkek: A középosztály kimenekíti gyerekeit az állami oktatásból, és ez az egész országnak rosszat tesz (https://qubit.hu/2019/03/14/a-kozeposztaly-kimenekiti-gyerekeit-az-allami-oktatasbol-es-ez-az-egesz-orszagnak-rosszat-tesz); Szegregált oktatásból nem vezet út az egyetemre (https://qubit.hu/2018/10/25/szegregalt-oktatasbol-nem-vezet-ut-az-egyetemre)

Beszélgetőtársak: Kóczé Angéla szociológus, CEU Romani Studies Program; Márton Joci roma, aktivista

Június 10. Korábbi kormányzati policy próbálkozások, illetve a 2011 óta bevezetett oktatáspolitikai intézkedések hatásainak elemzése

Szinte semmi sem maradt a 2011 előtti oktatási rendszerből Magyarországon azon kívül, hogy az ma is lemaradásban van a 21. század szellemiségéhez és munkaerőpiaci igényeihez képest. Ám nem javult a helyzet, hanem egyenesen romlott. Milyen volt 2010 előtt, és milyen lett 2010 után? Milyen pozitívumokat és kritikákat tudunk megfogalmazni 2010 előttről, és ugyanez, hogy néz ki 2010 után?
Ajánlott irodalom: Halász Gábor: Az oktatáspolitika két évtizede Magyarországon: 1990-2010. http://halaszg.elte.hu/download/Policy_kotet.pdf 1-34
A Kádár-rendszer felé rohan a mai oktatás. https://abcug.hu/a-kadar-rendszer-fele-rohan-a-mai-oktatas/
Beszélgetőtársak: Magyar Bálint szociológus, volt oktatási miniszter, CEU Democracy Institute; Élő Anita, újságíró, Válaszonline; Ónody Molnár Dóra, újságíró, Jelen

Június 17. Tervezett oktatáspolitikai beavatkozások bemutatása A magyar oktatás szélsőségesen szelektív jellegét bemutató ábrákból kiindulva fogunk felvázolni egy olyan (utópisztikus) oktatáspolitikai tervet és beavatkozási stratégiát, amely az ábrákon szereplő eredményeket nagyban javítani tudná. 

OSZD MEG MÁSOKKAL

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK

Ehhez a kurzushoz jelenleg nincs kapcsolódó tartalom.