Mérei Ferenc és a rövid 20. század: szociobiográfiai megközelítés

K. Horváth Zsolt, METU Művészeti Kar
február 6. – április 24.
péntekenként 17:00

Mérei Ferenc pszichológus és pedagógus csaknem végigélte a rövid 20. századot. Ennek a századnak azonban a tudományban és a közbeszédben – nyilván nem alaptalanul – nagyon rossz híre van. A beszélgetés-sorozatban azt szeretném megmutatni, hogy ugyanez a század tele volt eszmékkel, jobbító törekvésekkel és anticipációval, vagyis hitt a jövőben, valamint abban, hogy nemcsak elképzelhető, de meg is valósítható a jelennél jobb társadalom.

Mérei az ilyen baloldali értelmiségi egyik típusa volt, tudományos és szakpolitikai tevékenysége érthetetlen eme cselekvő várakozás, anticipáció nélkül. Gyermekpszichológusként és szakpolitikusként a gyermekkor elismerésén és fejlesztésén, valamint az emancipatorikus iskolarendszer kiépítésén fáradozott. Szociálpszichológusként a kiscsoportos cselekvés és az együttesség felszabadító örömét hirdette. Értelmiségiként a tekintélyt nem ismerő, non-direktív, szabad cselekvés eszméje mellett tört lándzsát. Klinikai pszichológusként és pszichodramatistaként a kiscsoport terapeutikus hatását hirdette. Mivel egész élete során a felvilágosodás eszméi vezették, talán kevésbé ismert, hogy az avantgárd, s főként a szürrealizmus kapcsán, idősebb korában számot vetett az irracionalizmussal is.

A beszélgetés-sorozat Mérei Ferenc életpályájának legfontosabb állomásait tekinti át, s erre fűzi fel a 20. század problémáit: a forradalmak örökségét, az antiszemitizmust, a migrációt, a magyar pszichológia helyzetét, a holocaustot, az államszocializmus kérdését, az 1956-os forradalmat, végül a Kádár-korszakot. A kontextus tehát nem díszlet, hanem a személyiség formálódásában aktív szerepet játszó, azt tevékenyen formáló közeg. Ezért használjuk a címben a ma – Annie Ernaux, Édouard Louis vagy Didier Eribon prózája kapcsán – divatozó szociobiográfia kifejezést.

SZEMINÁRIUMOK

1. 2026. FEBRUÁR 6., PÉNTEK, 17 ÓRA (103-as terem)

Mi a szociobiográfia? Hogyan írjunk egy gyermekpszichológus gyermekkoráról, s egy iskolareformer iskoláztatásáról?

Napjainkban egyre inkább divatozik a szociobiográfia (Annie Ernaux, Didier Eribon, Édouard Louis), mely egyetlen személy élettörténetének strukturális elemeit helyezi a vizsgálat középpontjába. A Siegfried Kracauer által javasolt „társadalmi életrajz” annak idején hasonló dolgokat fogalmazott meg: egyetlen élettörténet és a társadalmi kontextus dinamikus viszonyát firtatni, melyben utóbbi talán még fontosabb is, mint a kiindulásként felvetett életrajz.

Vendég: Fáber Ágoston

2. 2026. FEBRUÁR 13., PÉNTEK, 17 ÓRA (103-as terem)

Avantgárd és kommunizmus: esztétika és életmód – Budapest, Párizs, 1927–1935.

Hogyan került Mérei Ferenc Párizsba? Emigrációjának milyen push és pull faktorai voltak? Hogyan festett társadalmi szempontból a két háború közötti Párizs, mit tudhatunk a magyar emigránsokról? Miről ad számot Mérei párizsi egyetemi iratkozási lapja, hogyan találkozott Henri Wallonnal, s miért utánozta Jean Cocteau-t? Mi a dandy? Milyenek voltak a párizsi magyar kommunisták? Milyen életformát éltek az ösztöndíj nélküli diákok?

Vendég: Földes Györgyi

3. 2026. FEBRUÁR 20., PÉNTEK, 18 ÓRA (103-as terem)

Tudomány és „származás” senkiföldjén: munka, családalapítás, munkaszolgálat, 1936–1945

A párizsi tanulmányait 1934-ben diplomával záró Mérei Ferenc hazatérésekor nem találja a helyét. A hazai pszichológiai miliőben az ő erősen szociológiai, szociálpszichológiai szemlélete idegennek hat. Hogyan került kapcsolatba Schnell Jánossal és Szondi Lipóttal? Hogyan ismerkedett össze későbbi feleségével, Mérei Verával? Bemutatjuk Mérei Ferenc első publikációit, illetve első megjelent könyvét (1942), majd kitérünk munkaszolgálatos hányattatásaira, illetve hazatérésére.

4. 2026. MÁRCIUS 27., PÉNTEK, 17 ÓRA (103-as terem)

Emancipatorikus köznevelés mint demokratikus értékpolitika, 1945–1948

Az 1945-ben bevezetett általános iskola megosztotta a korabeli társadalmat. Milyen előzményekből indultak ki a köznevelési reform tervezői? Mi volt az új típusú komprehenzív iskola célja? Milyen szerepet játszott a tartalmi előkészítésben és kidolgozásban az újonnan felállított Székesfővárosi Neveléstudományi Intézetben dolgozó Mérei Ferenc? Miről szól Az együttes élmény (1947), A gyermektanulmány (1948) és a már meg nem jelent Demokrácia az iskolában (1948)? Miért olyan fontos Mérei szemszögéből a Nékosz?

Vendég: Knausz Imre

5. 2026. ÁPRILIS 17., PÉNTEK, 17 ÓRA (101-es terem)

Létezik-e sztálinista felettes én?

Hogyan változik meg Mérei Ferenc demokratikus és egalitárius szemlélete a köznevelés szovjetizációjakor, az Országos Neveléstudomány Intézet felállításakor? Milyen szerepet tölt be a pszichológus a Magyar Tudományos Tanácsban? Miért kezdi el figyeltetni az Államvédelmi Hatóság 1949-től, s hogyan távolítják el 1950-ben? Hogyan éli meg a Nékosz felszámolását? Kései visszatekintéseiben hogyan értékeli Mérei saját sztálinizmusbeli szerepét?

Vendég: Knausz Imre

6. 2026. MÁJUS 8., PÉNTEK, 17 ÓRA (103-as terem)

Szocialista felvilágosodás és kádári börtönhomály, 1956–1963

Az 1950-ben minden pozíciójából eltávolított Mérei Ferenc a forradalom előestéjéig belső emigrációban él. 1956 nyarától az MTA Pedagógiai Főbizottságától a Petőfi Körön át a balatonfüredi pedagóguskonferenciáig ismét főszerepet játszik a köznevelés rehabilitálásában: meghirdeti a szocialista felvilágosodás programját. Mit csinált a pszichológus a forradalom napjai alatt? Hogyan tartóztatták le, s hogyan zajlott le az utolsó revizionista pernek nevezett Mérei és társai per? Mi történt a börtönben, hogyan született meg s miről ad számot az – évtizedekkel később megjelenő – Lélektani napló?

Vendég: Forgács Péter

7. 2026. MÁJUS 22., PÉNTEK, 17 ÓRA (103-as terem)

Az underground értelmiség: a Törzs, a szociometria, a művészetlélektan, 1960–1970-es évek

A börtönből 1963-ban szabaduló Mérei Ferenc az MSZMP korábbi határozata következtében nem térhetett vissza sem a neveléstudomány, sem a szociálpszichológia területére, munkahelyéül az – azóta megszüntetett – Országos Ideg- és Elmegyógyintézetet nevezik ki. Mit tud tenni egy gyermekpszichológus a pszichiáterek között? Hogyan jön létre az itthoni klinikai pszichológia? Hogyan kamatoztatja korábbi munkáit klinikai praxisában? Hogyan működött 1954 és 1975 között titkos baráti társaságuk, a Törzs? Mi A közösségek rejtett hálózata, a Binét Ágnessel együtt írt Gyermeklélektan tétje? Mi a pszichodráma? Hogyan kezd el művészetpszichológiával foglalkozni?

Vendég: Mérei Zsuzsa

OSZD MEG MÁSOKKAL

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK