KIÜRESEDETT SZAVAK ÉS FOGALMAK – HÉT SÉTA A POLITIKAI ESZMETÖRTÉNET ERDEJÉBEN

Paksa Rudolf
2023. április 20. – június 1.
csütörtökönként 17:30-tól
2023 tavasz

Hét séta, hét expedíció a politikai eszmetörténet 3000 éves őserdejébe. Erre vállalkozunk. Hét beszélgetés a politikai eszmetörténet különböző korszakainak legizgalmasabb témáiról az ókortól egészen a jövőig. Mit tanultunk vagy tanulhatnánk a klasszikus antikvitás politikai kultúrájából? Vajon az ókori athéni demokrácia és a római köztársaság története tanulságos lehet-e napjainkban? És miben változtatta meg Machiavelli azt, ahogyan a keresztény középkor teológusai az államról és az uralkodásról gondolkodtak? Mikor és hogyan jött létre a modern demokrácia és jogállam? Mit jelent és miért fontos a hatalmi ágak szétválasztása, a „fékek és ellensúlyok” rendszere és a szubszidiaritás elve? Kellenek-e pártok a demokráciához? Elég-e hozzá egy? Vagy kettő? Mi a különbség liberálisok és konzervatívok között? Vagy vannak liberális konzervatívok is? Esetleg konzervatív liberálisok? Vajon a jogvédő szervezetek a liberalizmus őrei? Miben hasonlít és miben különbözik a szociáldemokrácia, a kereszténydemokrácia és a népi mozgalom? Fenntartható-e a kapitalista fogyasztói társadalom? Bolsevista trükk-e a szakértelem? Mi történik, ha megrendül az emberek bizalma a politikában, az állami intézményekben és a tudományban?

A beszélgetéssorozat egyes alkalmain ilyen kérdésekről beszélgetünk a téma két-három szakértőjével, kutatójával. És természetesen a közönség is kérdezhet. A beszélgetések témájához néhány hasznos és elgondolkodtató olvasmányt is ajánlunk az érdeklődőknek. A beszélgetéssorozat szervezője és a beszélgetések moderátora: Paksa Rudolf történész.

A kurzus a budapesti CEU épületében kerül megrendezésre, de online, ZOOM-on keresztül is követhető a regisztráció után (a szemináriumban való részvétel elsősorban a teljes beszélgetés-sorozatat jelenti, de lehetőség van csak bizonyos alkalmakba való bekapcsolódásra is).

SZEMINÁRIUMOK

1. Április 20. 17:30 Szakértelem, közbizalom, fake news (Auditorium B)

Mióta használ szakértőket a politika? Bízhatunk-e bennük és az állami intézményekben? Mérhető-e ez a közbizalom? És vannak-e hátrányai, ha ez hiányzik? Mi történik, ha állampolgárok tömegei kérdőjelezik meg a politikusok, az állami hivatalnokok, a tudósok, vagy más szakemberek szavahihetőségét és jószándékát? Egyáltalán kik és miért nem bíznak a szakemberekben? A beszélgetés során azt fogjuk körüljárni, hogy mióta alkalmaz az állam fizetett szakértőket és miért. Hogyan vált fontosabbá a szakértelem az egyén születési előjogainál? És vajon a szakértőnek csak a tudása a fontos vagy a lojalitása is? És mi történik, ha összeütközik a hivatástudat és az elvárt lojalitás? Vajon az jobb-e, ha az állami bürokráciának nem kell lojálisnak lennie a megválasztott politikai vezetőkhöz, s kialakul egy politikafüggetlen apparátus?

Meghívott vendégek

  • Golovics József
  • Trencsényi Balázs

Olvasmány

2. Április 27. 17:30 Mit adtak nekünk az ókoriak? (Auditorium B)

„Már az ókori görögök is…” – e fordulattal kezdjük néha a mondandónkat. És valóban úgy tűnik iskolai tanulmányainkból, hogy a modern kor előtt az ókori Athénban volt elsőként (és szinte egyedülálló módon) demokrácia. De vajon valóban így volt-e? Mit tudunk az ókori görög demokráciáról? És hogyan gondolkodtak róla ők akkor? Vajon a hellének egyetértettek volna Churchill elhíresült mondásával a demokráciáról? Milyen jellegzetességei voltak az ókori görög államok politikai kultúrájának? Minek van ezek közül napjainkban is megfelelője, s mi az, ami kikopott a modern politika szótárából és gyakorlatából? De nem állunk meg az ókori görögöknél, hanem feltesszük ugyanezeket a kérdéseket az ókori Róma vonatkozásában is. Milyen érdekes politikai technikákat, sőt akár vezetői elveket tanulhatunk a rómaiaktól? S vajon szolgálhat-e tanulságokkal, ha tudjuk, hogy kik és hogyan üresítették ki a köztársaság intézményeit – az ókori Rómában?

Meghívott vendégek

  • Bajnok Dániel
  • Paár Ádám

Olvasmány

3. Május 4. 17:30 Machiavelli (Auditorium A)

Ki volt Machiavelli és miért érdekes ő és főleg az írásai? Vajon tényleg ő volt a nyugati politikai kultúra első spin doctora? Mennyire maradandó és meghatározó mindaz, amit alkotott? Hogyan viszonyult ezekhez az utókor? S mit jelent ma a machiavellizmus? Dicséret, szitokszó vagy semleges leíró fogalom lett Machiavelli nevéből? És vajon machiavellistának tekinthetők-e a reálpolitikusok vagy mondjuk a populisták? E kérdések mellett még olyan kérdéseket is megemlítünk, mint a középkori rendiség és ellenállási jog, valamint az, hogy mit lehetett tenni egy zsarnok uralkodóval abban a korban, amikor „Isten kegyelméből” uralkodtak a királyok… Természetesen az aranybulla is szóba kerül majd.

Meghívott vendégek

  • Förköli Gábor
  • Tringli István

Olvasmány

4. Május 11. 17:30 A modern demokrácia és jogállam születése (103-as terem)

Miként alakult ki a jogállam és a modern demokrácia? Miért fontos a három hatalmi ág elválasztása és az alkotmányos „fékek és ellensúlyok” rendszere a zsarnokság elkerülése érdekében? Hogyan segíti ezt elő a szubszidiaritás elve, ami szerint minden problémát azon a szinten kell megoldani, ahol az felmerült? Vajon a többség diktatúrája-e a demokrácia? És demokrácia-e a kétpártrendszer? Kellenek-e egyáltalán a politikai pártok? A 18-19. századi Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok történetét és politikai vitáit vizsgálva próbáljuk megérteni, hogyan gondolkodtak ezekről a kérdésekről a modernkori demokráciák „alapító atyái” és követőik.

Meghívott vendégek

  • Pintér Károly
  • Tevesz László
  • Vajnági Márta

Olvasmány

5. Május 18. 17:30 Hová álljanak a liberális konzervatívok? (103-as terem)

Kiket nevezünk liberálisnak és hányféleképpen lehet valaki konzervatív? Lehet-e valaki egyszerre liberális és konzervatív? És Magyarországon is így van ez, vagy egészen másként? Egyáltalán mióta használjuk ezeket a fogalmakat? Mindig ugyanazt jelentették? És használhatóak-e még ezek a fogalmak manapság? De igyekszünk olyan praktikus kérdéseket is feltenni, hogy milyen szakma illik egy elkötelezett liberálishoz, illetve megrögzött konzervatívhoz? A jogvédők-e a liberalizmus keresztes lovagjai? És vajon van-e ideológiája a bitcoinnak?

Meghívott vendégek

  • Gyurgyák János
  • Kapronczay Stefánia

Olvasmány

6. Május 25. 17:30 Három út: a szocdem, a kereszténydemokrata és a népi (Auditorium B)

Legújabbkori történelmünk három progresszív, a szociális kérdést középpontba helyező politikai irányzatát fogjuk kibeszélni: a szociáldemokráciát, a kereszténydemokráciát és a népi mozgalmat. Ha némely tagjuk néha vészesen közel is került a 20. századi diktatúrákhoz, e három irányzat közös jellemzője a szociális elkötelezettség mellett az, hogy alapvetően demokratikusak voltak, s ezért szemben álltak a totalitárius rezsimekkel. A beszélgetés résztvevői eltérő nézőpontokból segítenek megérteni, hogy mit akar(t) elérni e három politikai irányzat és hogyan? Mikortól beszélhetünk egyáltalán ezekről az irányzatokról, s vajon léteznek-e még napjainkban, illetve vannak-e politikai értelemben vett örököseik? S kik e mozgalmak legjellegzetesebb képviselői? Lehetnek-e a példaképeink? És vajon van-e ezeknek az irányzatoknak jövője vagy csak múltja?

Meghívott vendégek

  • Csunderlik Péter
  • Papp István

Olvasmány

7. Június 1. 17:30 Kapitalizmus és fenntarthatóság (103-as terem)

Mit jelent a kapitalizmus és milyen típusai vannak? Van-e alternatívája? És mit jelent a fenntarthatóság? Hogyan fér ez össze a jelenleg ismert globális fogyasztói társadalom működési módjával? Kinek és miért lenne jobb a fenntarthatóság? Mit kellene megváltoztatni, hogy fenntarthatóvá váljon – a mi is? És vajon milyen egyéb tényezők határozhatják meg a közeljövő alakulását e téren? Egyáltalán: zöld lesz a jövő?

Meghívott vendégek

  • Köves Alexandra
  • Marsai Viktor
  • Paár Ádám

Olvasmány

OSZD MEG MÁSOKKAL

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK