Kié a Balaton? 2.

Térfoglalások és táj-képzetek, új elitek és a helyi társadalom a Balaton-régióban
Szijártó Zsolt, Pécsi Tudományegyetem
február 25. – április 29
szerdánkét 17:00

Előző félévről információk:
Kurzusleírás: https://biboszabadegyetem.org/kurzus/kie-a-balaton/
Felvételek: https://www.youtube.com/playlist?list=PLi1_R8zfSGaqhsMCgv8TOSvokjJjK_U8j

Az elmúlt időszakban a Balaton-régióval kapcsolatban számos hír látott napvilágot: az egykori kempingek helyén gombamód kinővő, tájidegen apartmantházakról, a települések zártkerti részeinek beépítéséről, a politikai elit látványos térfoglalásairól, a partmenti sáv fokozatos körbekerítéséről, ökológiai krízishelyzetekről, katasztrófa-szcenáriókról. Ugyanakkor másról is szólnak a régióval foglalkozó hírek: egy minőségi szolgáltatóipar fokozatos térnyeréséről, a saját érdekeiket eredményesen képviselő civil megmozdulásokról, sikeres gazdálkodókról, elégedett életmódváltókról. Amiben ezek az eltérő beszámolók mégis közösek, az, hogy építhetnek arra az érdeklődére, amely a tágabb nyilvánosság köreiben a 19. század óta szinte töretlen a Balaton-régió történései iránt.

Az előadássorozat célja, hogy kortárs betekintést kínáljon azokba a különböző diszciplináris hátterű kutatásokba, amelyek a Balaton térségében jelenleg is zajló, komplex társadalmi, ökológiai, kulturális, urbanisztikai és mediális folyamatokat vizsgálják. A meghívott vendégek különböző tudományágak képviselői, e kiemelt jelentőségű régió jelenét és jövőbeli lehetőségeit is meghatározó folyamatok jó ismerői, illetőleg aktív szereplői a helyi gazdasági, társadalmi és politikai életnek. Az előadások és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetések lehetséges elméleti megközelítésmódokat éppúgy kínálnak, mint a térség mikrofolyamatait elemző esettanulmányokat, empirikus kutatásokat, jó gyakorlatokat. (Az előadássorozat kapcsolódik korábbi, szintén e térséggel foglalkozó kutatásainkhoz)

Az előadássorozat őszi félévében sok kérdés terítékre került – foglalkoztunk egyebek mellett a tó hidrológiai és ökológiai kérdéseivel, a térség társadalomtörténetének főbb tendenciáival, a helyi gazdaság szerepével, a Balaton-régió építészetével, a jelenlegi szabályozás problémáival, az újságírók nyilvánosságot formáló szerepével. A tavaszi félévben részben ezeket a témákat gondoljuk tovább, illetve bekapcsolunk új területeket is. Így szó esik a turisztikai marketing jelentőségéről, az irodalom Balaton-képének létrejöttéről és változásairól, a szőlőtermelés és borászat előtt álló kihívásokról, a véleményvezérek szerepéről, a Balaton-régió múltját feldolgozó kezdeményezésekről, illetve beszélünk a térség jövőjével kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről is. (A tavaszi félév egyes alkalmaival kapcsolatos részletes információk a következő oldalon olvashatók).

A kurzus mindenki számára nyitott, örömmel várjuk a Balaton-régióban zajló folyamatok iránt érdeklődő résztvevőket!

[1] A Balatonnal kapcsolatos médiatartalmak átfogó elemzése (2015-2016) https://commonline.hu/kutatasok/a-balatonnal-kapcsolatos-mediatartalmak-atfogo-elemzese-2007-2015/,

Turizmus és regionalizmus a Káli-medencében (1999–2000) https://commonline.hu/kutatasok/automatikus-vazlat/

SZEMINÁRIUMOK

(február 25 – 103-as terem)

Oszkó-Jakab Natália kulturális menedzser, a Művészetek Völgye igazgatója

Irodalom:

  • Oszkó-Jakab Natália (2024): Online solutions and sustainability in festival tourism Online megoldások és fenntarthatóság a fesztiválturizmusban Turizmus Bulletin 24. 3.

Sulyok Judit közgazdász, marketinges szakember (Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Balatoni Turisztikai Kutatóintézet)

Témaösszefoglaló
A Balaton rekreációs használatának előtérbe kerülésével egyidejűleg az ezt ösztönző üzenetek, marketingkommunikáció is jelen volt és van mind a mai napig. A turizmusmarketingben megfigyelhető trendek, a digitális megoldások dominanciája a térség életében is lecsapódik. A desztináció vendégforgalmát jellemző erős időbeni és térbeni egyenlőtlenségek ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a marketinggel foglalkozó szakemberek, a média felelőssége is kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a Balaton mint turisztikai úti cél a jövő generációi számára is vonzó legyen.

Irodalom:

  • Oszkó-Jakab Natália (2024): Online solutions and sustainability in festival tourism Online megoldások és fenntarthatóság a fesztiválturizmusban Turizmus Bulletin 24. 3.
  • Filimonau, V. & Sulyok, J. (2021): ‘Bin it and forget it!’: The challenges of food waste management in restaurants of a mid-sized Hungarian city. DOI: 10.1016/j.tmp.2020.100759
  • Madarász, E. – Sulyok, J. – Szmulai, É. (2021): Naptej, fürdőruha… + helyi termék? A helyi termékek iránti kereslet a Balatont turisztikai céllal felkeresők körében. DOI: 10.14267/TURBULL.2021v21n2.3
  • Medarić, Z. – Sulyok, J. – Kardos, Sz. – Gabruč, J. (2021): Lake Balaton as an accessible tourism destination – the stakeholders’ perspectives. DOI: 10.15201/hungeobull.70.3.3
  • Dimitrovski, D. – Sulyok, J. – Papp, Zs. (2022): Balaton Lake (virtual) projected and perceived destination image amid Covid-19 pandemic. DOI: 10.1177/14673584221103365
  • Madarász, E. – Raffay-Danyi, Á. – Sulyok, J. (2023): Túl a városhatárokon?Egyetemi közösségek kulturális fogyasztásának időbeli és térbeli vetületei a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt tükrében.
    https://www.turisztikaitanulmanyok.hu/2023/04/28/madarasz-eszter-raffay-danyi-agnes-sulyok-judit-tul-a-varoshatarokon-egyetemi-kozossegek-kulturalis-fogyasztasanak-idobeli-es-terbeli-vetuletei-a-veszprem-balaton-2023/
  • Sulyok, J. & Papp, Zs. (2023): A Balaton mint turisztikai desztináció imázsa. DOI: 10.59809/Comitatus.2023.33-245.37

(március 4 – 103-as terem)

Kálai Sándor médiatörténész, krimikutató (Debreceni Egyetem, BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) – Szlavicsek Judit jogász és krimiíró

Témaösszefoglaló:
A Balaton a magyar populáris kultúra egyik kitüntetett, mitopoétikai és emlékezetpolitikai szempontból is túlterhelt tere, amely a kollektív imagináriusban a gyerekkor, a nyaralás és a késő szocialista „nyugati” tapasztalat szimbólumaként is rögzült. Az Ötvös Csöpi-filmek példája jól mutatja, hogy e kulturálisan telített térben artikulálódva hogyan kapcsolódik össze a bűn és a bűnüldözés narratívája, a vígjáték poétikája a Balaton-imaginárius fentebb említett elemeivel. Bár a regionális krimi Magyarországon nem rendelkezik erős hagyományokkal, a „magyar tenger” a bűnügyi irodalom régóta visszatérő helyszíne. Kristóf Attila műveitől Szlavicsek Judit és Zajácz D. Zoltán Balaton-regényeiig kirajzolódik egy olyan térpoétikai kontinuum, amelyben a Balaton nem pusztán referenciális háttér, hanem a narratív szerveződés strukturális eleme.
Előadásunkban a Balatont kulturális-térbeli konfigurációként vizsgáljuk: heterotópikus térként működik, az idillikus normalitás és a deviancia, a turisztikai reprezentáció és a rejtett erőszak, a lokális identitás és a transznacionális vágyképzetek metszéspontja. A Balaton a kriminarratívákban többféle funkciót tölt be: meghatározza a szereplői életutak narratív konstrukcióját, keretezi a karakterek közötti hatalmi és érzelmi viszonyokat, valamint aktívan
részt vesz a szöveg értéktulajdonító mechanizmusaiban. A tó így nem pusztán a bűntény és a
nyomozás kerete, hanem olyan erőtér, amelyben a társadalmi imaginárius, az emlékezet és a
térpoétika egymásba íródik.

Irodalom

  • Kálai Sándor: Balaton – nosztalgia és geopolitikai összefüggések: Zajácz D. Zoltán: Véres Balaton trilógiájáról, Partitúra 17 (1), 2022, 85-94.
  • Mátay Mónika: A Balaton emlékezethely, Médiakutató 2020. ősz, 5-10.
  • Trádler Henrietta: Bikini és bisztró a vasfüggöny mögött, Médiakutató 2020. ősz, 59-69.

Radnai Dániel Szabolcs irodalomtörténész (ELTE Humán Tudományok Kutatóközpont, Irodalomtudományi Intézet, XIX. Századi Osztály): A haladás hullámaitól a nosztalgia díszleteiig: Szimbólumok és narratívák a Balaton ihlette szépirodalomban a XVIII. század végétől napjainkig

Témaösszefoglaló
Ha létezik a Balatonnak „irodalomtörténete”, az voltaképp egyidős a modern magyar irodalom történetével, hiszen a térség turizmustájjá válásának – egyébként környezeti és klimatikus szempontból is determinált, de jelentős emberi beavatkozásokat is szükségessé tevő – folyamata párhuzamosan zajlott a „Balaton” földrajzi, társadalmi és irodalmi-esztétizáló fogalmának alakulásával. Jelen előadás e hosszú folyamat néhány döntő jelentőségűnek tűnő fordulatát és maradandónak bizonyuló jellegzetességét járja körül irodalmi szövegek középpontba állításával, a klasszikus századforduló költőitől a kortárs magyar irodalomig ívelően.

Irodalom:

  • Radnai Dániel Szabolcs: A magyar tenger árnyalatai, Somogy 2024/1, 5–22.
  • Radnai Dániel Szabolcs: Egy köznemes vallomásai Eötvös Károly írói pályaképe, doktori értekezés, Pécs, PTE BTK IKDI, 2025, 232–312.
  • Radnóti Sándor: A táj keletkezéstörténetei. „Ők, akik nézték Hannibál hadát”, Bp., Atlantisz, 2022.
  • Schleicher Vera: Kultúrfürdő: Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1821–1960 között, Bp., L’Harmattan, 2018.
  • Takáts József: A tér és az idő nemzetiesítése és az irodalmi kultuszok, Regio 2004/3, 71–81.
  • Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás korának magyar irodalmában, Bp., Akadémiai, 1991.

(március 18 – 103-as terem)

Illés Péter etnológus, muzeológus (Savaria Múzeum, Szombathely)

Témaösszefoglaló
A kisparcellás művelésű történeti szőlőhegyek és zártkertek fennmaradt maradványterületei
jellegzetes tájalkotó elemei a külterületi föld- és területhasználatnak. Időbeni változásuk és tájhasználatuk, mint „cseppben a tenger”, sajátos tükörképe a 21.századi rurális hibrid társadalom kialakulásának. A helyi társadalmak szociokulturális mikrokörnyezetei átalakulása a makroszintű agrártársadalmi-gazdasági folyamatoktól sem függetleníthetők, azonban ezek hatása a különféle lokalitásokban, időben és térben igen eltérő mintázatokat
mutathat.

Irodalom

  • Illés Péter (2020): Paraszti szőlőhegyek a Délnyugat-Dunántúlon (Vas, Zala, Nyugat-Somogy) Vasi Múzeumbarát Egylet, Szombathely. (https://real.mtak.hu/129292/)
  • Illés Péter (2022) Tájváltozás és szociokulturális környezeti átalakulás 1-2. Ethnographia, 133 (3). 479- 502. (https://real.mtak.hu/148689/ );
  • Illés Péter (2022) Landscape Change and the Transformation of the Socio-Cultural Environment on the Small-Plot Cultivated Vine-Growing Hills of South-West Transdanubia. Savaria: A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 44. 177-190. (https://real.mtak.hu/174043/)
  • Illés Péter (2024) A hegyközségek és a kisüsti pálinkafőzés történeti kapcsolatai Délnyugat-Dunántúlon. In: Gyanó, Szilvia (szerk.) Tanulmányok a házi pálinkáról: A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrája, értelmezése a Balaton vidékén a 20. század II. felétől napjainkig. Keszthely, Balatoni Múzeum (2024) 117, 15-39.
  • Illés Péter (2024) Historical relations between the vine-growing communities and the home distillation of pálinka in the Southwest Transdanubia. In: Gyanó, Szilvia (ed.) Studies on home-made pálinka : The culture and interpretation of home-made fruit distillate in the Lake Balaton region from the second half of the 20th century to the present . Keszthely, Balatoni Múzeum 117 p. 15-39.
  • Ajánlott You-Tube video:
  • Illés Péter: A hegyközségi gyümölcstermesztés hagyományvilága. Előadás. Balatoni Múzeum, Keszthely, 2023. november 6. (Internet: https://www.youtube.com/watch?v=gy4STYXhsWQ&t=108s )

Molnár Zoltán újságíró, a telex.hu munkatársa

Témaösszefoglaló
Torz piaci viszonyok, fejlesztendő marketing, éghajlatváltozás, járvány, ingatlanárbumm, fogyasztóiszokás-változások. Sújtja az a gyönyörű élet a Balaton környéki borászokat, akik az ország legspeciálisabb borrégiójában próbálnak helyt állni. Szükséges alkalmazkodniuk az üdülőrégió szinuszgörbéjéhez: nyáron extra bevételt tudnak realizálni a látogató tömegekből, télen ők is a többi borrégióval, sőt a szomszédos országokkal versenyeznek. Több borász ismerőssel, baráttal, a balatoni turisztikai és vendéglátó szektor ismeretével, több vonatkozó cikk megírásával és az olaszrizling szeretetével igyekszem felvázolni, milyen irányokat és zsákutcákat látok a balatoni borászatban.

Források:

Pflanzner Sándor agrármérnök, az Aranysörte Kézműves Borászat vezetője, Dörgicse polgármestere

Források

(április 1 – 103-as terem)

Bódi Jenő médiakutató (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék) 

Témaösszefoglaló
A társadalmi kommunikáció digitalizációja nyomán a nyilvánosság töredezettebbé és sokrétűbbé vált, amely nyilván befolyásolja olyan turisztikai tájak megjelenését, a róluk alkotott képzeteket is, mint a Balaton. A digitális kommunikációt hagyományosan a felhasználók szerepének növekedéseként értelmezték: számtalan eszközünk van arra, hogy saját tapasztalatainkat rögzítsük és megosszuk, és ezzel befolyásoljuk a Balatonról szóló diskurzust. Ugyanakkor a közösségi média felületein mindezt algoritmusok és platformok logikái befolyásolják, amelyek meghatározzák, hogy mely tartalmak válnak láthatóvá és milyen trendek alakulnak ki. A digitális nyilvánosság e kettőssége több kérdést is felvet a turisztikai tájak megjelenítése kapcsán is. Vajon ez az új típusú digitális nyilvánosság mennyiben szolgálja még a táj megélését, élvezetét, és mennyiben válik ez olyan tartalmak gyártásába, ahol pusztán a platformok logikáit kiszolgáló, vizuálisan attraktív, megosztható (mozgó)képek előállítása a cél? Másrészt ezekben a digitális terekben, amelyek elsősorban a látványra és a figyelem felkeltésére épülnek, mennyire alakulnak ki olyan fórumok, amelyek közösségi ügyek megvitatását szolgálják, mint a táj védelme, fenntarthatósága vagy a turizmus helyi hatásai?

Bartha Dorka történész, újságíró, a balatonoffseason instagramm-oldal ötletgazdája  

Témaösszefoglaló
„A Balatont költők és írók találták ki. Mérnökök hozták létre. Előtte nem létezett.” Ezzel kezdi Nyáry Krisztián az Utazás a Balatonom körül című irodalmi palackpostát, amely Eötvös Károly, az első balatoni blogger 150 évvel ezelőtti nyomdokaiba lép. De ott vannak Egry József lágy pasztell képei a Badacsonyról ezer szögből és napszakban – a táj épp olyan, mint a mai fotósok instáján a gondosan szerkesztett galériákban. Meg hát aztán bizonyos fénytörésben nézve Ötvös Csöpi nem volt-e a késő szocializmus Balaton-influenszere? Az előadás nem csak az ő szerepüket villantja fel, hanem azt is, hogy mi a felelőssége és lehetősége azoknak, akik ma alakítják azt, ahogy erről a tájról beszélünk és gondolkodunk? Mennyi munka influenszernek lenni és mit lehet vele elérni?

Irodalom és egyéb források

Bánki Károly közgazdász, a Balatoni Értékmentés FB-csoport létrehozója

A vonatkozó irodalmat később adjuk meg.

(április 29 – 103-as terem)

Tóth Gergely közgazdász, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért alapítója, Keszthely polgármestere

A vonatkozó  irodalmat később adjuk meg.

Gauder Péter építész, településfejlesztési szakember, a Balatoni Urbanisztikai Műhely (BUM) létrehozója

Témaösszefoglaló
A Balaton több mint kék, hegycsúcsok és napsütés, a Balaton nem csupán kaleidoszkópszerűen sokszínű vonzó táji környezet, amely mint „szunnyadó szépség” érték, s mint ilyen: MINDENKIÉ (kellene, legyen). A korábbi doktrína szerint megkezdett „Nyárország”- (Üdülőkörzet-) fejlesztés egyre kevésbé felel meg ennek a kihívásnak. A Balaton s hátországa, mint (egyelőre csak „informális”) RÉGIÓ egy jelentős európai „ERŐTÉR”- amely képességei alatt teljesít, azaz csupán lehetőség. A térségnek erre a „szunnyadó” – ébredező lehetőségében rejlő új perspektívára / horizontra igyekszem felhívni a figyelmet. Az eddigi előadásokban leírt-, a („bőr „) felszínen, a jelenségek szintjén elérhető,  számos (meg) ismert tényt kívánom nagyobb („izom s csontváz”) mélységgel kiegészíteni.

Egyben a jövő Balatonjának értelmezését, közös gondolkodásunk fókuszát elmozdítani a lineáris (probléma)- megoldó képletről egy nem lineáris más (szervezett komplexitás) gondolkodási térbe illesztve. Szeretnék további gondolkodásunknak – a jövő prizmájának fénytörésén át – új, a korszellemet (is) tükröző fókuszt kínálni.

Irodalom

  • Weaver, Warren (1958): “A Quarter Century in the Natural Sciences.” In: The Rockefeller Foundation Annual Report 1958. New York: Rockefeller 
  • Adizes, Ichak (2004): Vállalatok életciklusai. Budapest: HVG Könyvek.
  • Quo Vadis Consult (1994): Keszthely és környéke fejlesztési és városszerkezeti koncepciótanulmány. Kézirat, Keszthely Város Önkormányzata. 
  • Quo Vadis Consult (1995): Keszthely–Hévíz záró tanulmány. Térségfejlesztési magstratégia. Kézirat.
  • A’30 Balatonalmádi és identitáskörzetének fejlesztési próbakoncepciója

(május 13 – 103-as terem)

Törő Balázs néprajzkutató, muzeológus (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém)

Témaösszefoglaló
A Laczkó Dezső Múzeum vármegyei hatókörű városi múzeumként az elmúlt időszakban számos aktív bevonáson alapuló, a helyi közösségeket megszólító programot dolgozott ki. Ezekkel a projektekkel nem titkolt célunk, hogy átlépve városunk határát vármegyei, Bakony-Balaton térségi jelenlétünket, bázisunkat is erősítsük.

A VEB2023 programmal közösen indított Formákon túl projekt a hatvanas-hetvenes évek nyaralókultúrájának tárgyi emlékeinek örökségesítésének kérdését járja körül. Egy azóta többezres követőbázissal rendelkező gyűjtőkampányt kezdeményeztünk, amely azóta számos irányt vett: közösségi gyűjtéssel létrejött egy adatbázis a balatoni nyaralókerítések és kapuk felvételeiből, valamint a tárgyak muzealizációja is megindult. 

A bor régészete elnevezésű tájkutató projekt egy dörgicsei présházpince régészeti kutatásával vette kezdetét, amelynek sikerén felbuzdulva egy közösségi bevonáson, a rendkívül sokszínű helyi közösséggel történő együttműködésen alapuló gyűjtemény kialakítását tűztük ki célunkul. A “részvételi muzeológia” módszertanába olyan, az ún. “radikális muzeológia” eszköztárába tartozó témakat-terepeket is be kívánunk vonni, mint a szemétszedések, amelyek révén a helyi közösséggel is szorosabbra tudjuk fűzni kapcsolatunkat.

Internetes források

Kandikó Csanád ügyvéd (Kinizsi-kutatás, Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület, Vázsonykő)

Témaösszefoglaló
A nagyvázsonyi Kinizsi-sírkutatás 2022-ben indult, s fókuszában Kinizsi Pál maradványának a fellelése és Nagyvázsony helytörténetének mélyebb megismerése áll. A feltárás a közösségi régészet elvei szerint zajlik, ami azt jelenti, hogy egy kulturális intézmény (Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém) biztosítja a szakmai hátteret, egy civil szervezet (Fekete Sereg Ifjúsági Egyesület, Nagyvázsony) pedig a nemzetközi önkéntesek toborzásával vesz részt. Az ásatási szezonokra augusztus-szeptember folyamán kerül sor, azok 3-4 hétig tartanak, s egy-egy ilyen eseményen 10-20 külföldi önkéntes vesz részt 12-17 országból, valamint közel tucatnyi helyi és környékbeli önkéntes is segíti a munkánkat. A feltárás 2022-ben az Év önkéntes programja-díját, 2023-ban a Nagyvázsony Jó Hírnevéért-díjat, 2025-ben pedig a Tempus Közalapítvány Nívódíját nyerte el. Az ásatással és a Nagyvázsony környékén zajló kutatásokkal kapcsolatban ajánlom a Vázsonykő blogját.

Források:

  • Általános összefoglaló cikk a Kinizsi-sírkutatásról: https://vazsonyko.blog.hu/2022/08/16/kinizsi sirkutatas_avagy_mit_rejthet_a_szent_istvan-templom_temetoje
  • Beszélgetés a Kinizsi-sírkutatásról (Művészetek Völgye, Kapolcs, 2025): https://youtu.be/xl6ffXthO1s?si=ZsjLpN-QdnLeE5wo;
    https://open.spotify.com/episode/1EXqG3XRvKViZh5WHCY24m?si=d87f0cb849d14c6b
  • Riport a Kinizsi-ásatás csapatával: https://ng.24.hu/kultura/2022/10/11/feny-derulhet-a-titokra-itt-rejtozhetnek-kinizsi-pal-maradvanyai/
  • Fotóriport a Kinizsi-ásatásról: https://index.hu/kultur/2022/09/18/kinizsi-pal-csatat-sosem-vesztett-de-a-csontjait-meg-keresik/
  • Az Év Önkéntes-díjáról szóló beszámoló: https://veszprembalaton2023.hu/hir/rangos-dijat-nyert-a-kinizsi-asatas
  • Mi is az a Kinizsi-sírkutatás?: https://vazsonyko.blog.hu/2025/09/12/mi_is_az_a_kinizsi-sirkutatas
  • Hol nyugszik Kinizsi Pál? Rövid videós összefoglaló: https://youtu.be/ofE79liIfIY?si=BYJA6-sMmdARfvZ-
  • Vázsonykő blog (Facebook): https://www.facebook.com/vazsonyko/

Schleicher Vera etnográfus, muzeológus (Néprajzi Múzeum, Gyűjteményi Főosztály, Budapest) 

A vonatkozó irodalmat később adjuk meg.

OSZD MEG MÁSOKKAL

KAPCSOLÓDÓ TARTALMAK