Március 21. A nemzeti történelem alakzatai: változatok az örökség-filmre

Az örökség film (heritage film) a nyolcvanas évek Nagy-Britanniájában született népszerű midcult műfaj, mely kiemelt szerepet játszott a kor brit önmeghatározásában, és a nemzetközi filmkultúra fontos elemévé vált. Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy hogyan épül be a hazai filmes kultúrába és kultúrpolitikába ez a filmes hagyomány, milyen affirmatív és/vagy felforgató változatai születtek, illetve ezek mögött milyen nemzet-elképzelések és történelem-értelmezések állnak.

• Filmek: Kincsem, Napszállta. További ajánlott filmek: Az ajtó, Feleségem története, Apró mesék, 1945, Saul fia, Félvilág.
• Vendégek: Győri Zsolt, Bátori Anna, Virginás Andrea
• Szakirodalom: Claire Monk: „The British Heritage Film and its Critics”. Critical Survey, Vol. 7, No 2. (1995) https://www.jstor.org/stable/41555905; Belén Vidal: Figuring the Past. Period Film and the Mannerist Aesthetic (Film Culture in Transition). Amsterdam University Press, 2014.

Április 4. Az államszocialista múlt emlékezete (és újrahasznosítása)

Az államszocialista múlthoz fűződő viszony artikulálása a rendszerváltás utáni magyar film egyik kiemelt témája. A múltról alkotott képeinkben pedig rendre felismerhetjük a jelen beállítódásait, értékeit, ideológiai alakzatait is. A 2010-es években több új filmes trend is felismerhető ebben a tekintetben, ezek feltérképezése a célunk.

• Filmek: Apacsok, A martfűi rém. További ajánlott filmek: Drakulics elvtárs, Szabadság – különjárat.
• Vendégek: Győri Zsolt, Bátori Anna, Virginás Andrea
• Szakirodalom: Győri Zsolt. „Indiánok és téeszelnökök: két esettanulmány az államszocializmus ‘boncasztaláról’”. Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér, halatom és idenitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015. 99-118.

Április 11. Kutya világ Európa margóján

Kelet-Európának „másik Európaként” vagy Európa másikjaként való felfogása hosszú történelmet tudhat maga mögött, melyben megjelennek démonizáló és dicsőítő, gyarmatosító és öngyarmatosító verziók egyaránt. A 2010-es évek vizuális kultúrájában ezek a népszerű, politikai allegóriaként is működő képzetek többször is összekapcsolódtak (Magyarországon és másutt is) az akciófilm és a western sajátos kelet-európai mutációival, illetve egy sor jellegzetes maszkulinitás-formációval.

• Filmek: Kojot, Kút. További ajánlott: Nyócker, Délibáb; Apaföld, Aranyélet (HBO sorozat)
• Vendégek: Győri Zsolt, Virginás Andrea, Sághy Miklós
• Szakirodalom: Győri Zsolt. „Tibi, sok nekünk ez a meló: Gengszterábráolások és maszkulinitáskonstrukciók a magyar filmben” Metropolis 20:(4) 2016. pp. 24-29.; Győri Zsolt: Ruralising Masculinities and Masculinising the Rural in Márk Kostyál’s Coyote and Bogdan Mirică’s Dogs. In: Hajnal Király and Zsolt Győri (eds.): Postsocialist Mobilities. Newcastle Upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 2021.; Sághy Miklós: Gonosz Vadkelet – Civilizáció és barbárság határvidéke a kortárs magyar filmben. Filmvilág, 2015., vol. 58. No. 10: 15-18.

Április 25. A szexuális kisebbségek reprezentációi

Ebben a részben konkrétan a melegek filmes reprezentációival foglalkozunk. Az LMBTQ+ emberek ábrázolása nem csak a 2010-es évek magyar gender-vitája, vagy a szexuális kisebbségek politikai tematizálása miatt aktuális és izgalmas kérdés. Az ilyen témájú filmek a világ minden táján politikai tettek is, melyek a társadalmi normák újragondolásra késztetik a befogadói közösséget, így rendre heves vitákat kavarnak.

• Filmek: Viharsarok, Coming out
• Vendégek: Feldmann Fanni, Réti Zsófia, Bátori Anna
• Szakirodalom: Feldmann Fanni: „Előbujni a vasfüggöny mögül: a szexuális másság ábrázolása a magyar filmben a rendszervaltas előtt es után.” Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Debreceni Egyetemi Kiadó,2015. 183-201.; „Buzi mese habbal” https://444.hu/2013/11/29/coming-out-kritika

Május 2. Társadalmi probléma filmek

Bár a legtöbb európai rendezői film reflektál valamilyen módon kora egyes társadalmi problémáira, mégis megkülönböztethetünk specifikusan társadalmi problémák tematizálását célul kitűző filmeket, amelyekben kifejezetten jól követhetők és elemezhetők a kor égető kérdései, illetve az ezekről való gondolkodás jellegzetes (ideológiai, politikai, retorikai és etikai) trendjei.

• Filmek: Jupiter holdja, Éden. Ajánlott további filmek: Fehér isten, Az állampolgár, Pál Adrienn, A nyomozó, Ernelláék Farkaséknál.
• Vendégek: Ureczky Eszter, Király Hajnal
• Szakirodalom: Szepe András: „A prekariátus jelenségének vizsgálata az individuumszociológiák felől közelítve” Replika 79. (2012/2) 91.102.; Kiraly Hajnal. 2015. „A klinikai tekintet diskurzusai a kortars magyar filmben.” Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek. 202-215.

Május 9. Eszképizmus

A szorongató társadalmi valóságtól való menekülés a válságoktól sújtott 21. század egyik nagy kulturális trendje, amire a film is érzékenyen reagált, Magyarországon és világszerte egyaránt. Ezt a filmes trendet tovább erősítik az egyre jobb technikai lehetőségek is. Az eszképizmus és az erről szóló filmek éppúgy felhívják a figyelmet egyes kulturális trendekre, vázolják a válságra adott reakciók különböző változatait, tematizálják az ember, technológia és művészet viszonyát, színre viszik a privát és nyilvános szférák viszonyait, és új módokon vetnek fel egy sor klasszikus etikai kérdést.

• Filmek: Liza a rókatündér, Tiszta szívvel. További ajánlott filmek: Toxikoma, Drakulics elvtárs, Testről és lélekről
• Vendégek: Király Hajnal, Ureczky Eszter
• Szakirodalom: Kalmár György: „Addiction and escapism” (részlet) in Kamár György: Post-Crisis European Cinema (Palgrave-Macmillan, 2020) 109-115.; Király Hajnal: A popzene mint a nosztalgia és a melankólia alakzata: Csinibaba és Liza, a rókatündér. Apertúra, 2018.nyár. URL: https://www.apertura.hu/2018/nyar/kiraly-a-popzene-mint-a-nosztalgia-es-a-melankolia-alakzata-csinibaba-es-liza-a-rokatunder/

További szakirodalom:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_filmek_list%C3%A1ja_(2010%E2%80%932019)

Assmann, Jan. 2011. „Communicative and Cultural Memory.” Peter Meusburger, Michael Heffernan, Edgar Wunder (szerk.), Cultural Memories: The Geographical Point of View, Springer. 15-28.

Balogh László Levente. 2015. „A magyar nemzeti áldozatnarratíva változásai.” Korall 59. 36-53.

Bernáth Gábor, Messing Vera. 1998. „’Vágóképként, csak némában’ – Romák a magyarországi médiában.” Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

Bíró Gyula. 2001. A magyar film emberképe 1957-1985. Lakitelek: Antológia.

Caruth, Cathy. 1996. Unclaimed Experience: Trauma, Narrative, and History. Baltimore and London: Johns Hopkins UP.

Cooper, Nicola and Kathryn Jones. 2009. „Introduction: Memories of Conflict in Eastern Europe.” Journal of Contemporary European Studies. Vol. 17, No 1, April 2009. 3-7.

Downing, John and Charles Husband. 2005. Representing Race: Racism, Ethnicity and the Media. London: Sage.

Feldmann Fanni. 2015. “Előbújni a vasfüggöny mögül: a szexuális másság ábrázolása a Magyar filmben a rendszerváltás előtt és után.” Zsolt Győri and György Kalmár (ed.) Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek. 183-201.

Ferge Zsuzsa. 1996. „A rendszerváltozás nyertesei és vesztesei.” Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.) Társadalmi Riport 1996. Budapest: TÁRKI, Századvég. 414-443.

Gelencsér Gábor. 2014. Az eredendő máshol: Magyar filmes szólamok. Budapest: Gondolat.

Gott and Herzog. 2015. East, West and Centre. Reframing Post-1989 European Cinema. Edinburgh: Edinburgh UP.

Gyarmati György. 2013. „A nosztalgia esete a Kádár-korszakkal.” Metszetek 2013/ 2-3. 3-21.

Győri Zsolt. 2015. „Indiánok és téeszelnökök: két esettanulmány az államszocializmus ‘boncasztaláról’”. Győri zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér halatom és idenitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 99-118.

Győri Zsolt. 2016. „Tibi, sok nekünk ez a meló: Gengszterábráolások és maszkulinitáskonstrukciók a magyar filmben” Metropolis 20:(4) pp. 24-29.

Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) 2013. Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek.

Imre Anikó. 2005. „Whiteness in Post-Socialist Eastern Europe: The Time of the Gipsies, the End of Race.” Alfred J. Lopéz (ed.) Postcolonial Whiteness: A Critical reader on Race and Empire. New York: State University of New York P.

Imre Anikó. 2009. Identity Games: Globalization and the Transformation of Media Cultures in the New Europe. Cambridge, London: MIT Press.

Imre Anikó. 2012. „Introduction: Eastern European Cinema From No End to the End (As We Know It)”. Anikó Imre (szerk.) A Companion to Eastern European Cinemas. Oxford: Wiley-Blackwell. 1-22.

Kiraly Hajnal. 2015a. „A klinikai tekintet diskurzusai a kortars magyar filmben.” Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek. 202-215.

Király Hajnal. 2015b. “Leave to live? Placeless people in contemporary Hungarian and Romanian films of return.” Studies in Eastern European Cinema. Vol. 6, No. 2, 169-183.

Kovács András Bálint. 2002. A film szerint a világ. Budapest: Palatinus.

Meusburger, Peter. 2011. „Knowledge, Cultural Memory, and Politics.” Peter Meusburger, Michael Heffernan, Edgar Wunder (szerk.), Cultural Memories: The Geographical Point of View, Springer. 51-69.

Moore, David Chioni. 2008. Vajon a poszt- a posztkoloniálisban ugyanaz, mint a posztszovjetben? 2000, 2008/9. http://ketezer.hu/2008/09/vajon-a-poszt-a-posztkolonialisban-ugyanaz-mint-a-posztszovjetben/

Murai András. 2008. Film és kollektív emlékezet: magyar múltfilmek a rendszerváltozás után. Szombathely: Savaria UP.

Nadkarni, Maya. 2010. “But It’s Ours: Nostalgia and the Politics of Authenticity in Post-Socialist Hungary.” Maria Todorova and Zsuzsa Gilla (ed.) Post-Communist Nostalgia. New York, Oxford: Berghahn Books. 191-214.

Orbán 10. Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével. http://library.fes.de/pdf-files/bueros/budapest/16122.pdf

Pócsik Andrea. 2003. „A romák ábrázolása a kortárs magyar filmekben.” Beszélő, 2003 November.

Ravetto-Biagioli, Kriss. 2012. „Laughting into the Abyss. Cinema and Balkanization.” Imre Anikó (szerk.) A Companion to Eastern European Cinemas. Oxford: Wiley-Blackwell. 77-100.

Ripp Zoltán. 2009. Eltékozolt esélyek? A rendszerváltás értelme és értelmezései. Budapest, Napvilág kiadó.

Sághy Miklós. 2015. “Irány a nyugat! – filmes utazások keletről nyugatra a magyar rendszerváltás után.” Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek. 233-243.

Shaviro, Steven. 2012. “Body Horror and Post-Socialist Cinema.” Anikó Imre (szerk.) A Companion to Eastern European Cinemas. Oxford: Wiley-Blackwell. 25-40.

Strausz László. 2011b. “Vissza a múltba: az emlékezés tematikája fiatal Magyar rendezőknél.” Metropolis 2011/3. 20-28.

Teréz Vincze. 2016. Remembering bodies: picturing the body in Hungarian cinema after the fall of communism, Studies in Eastern European Cinema, 2016/március

Ureczky Eszter. 2013. A feledés h(om)álya: Elhagyott terek és testek Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjében. Győri Zsolt és Kalmár György (szerk.) Test és szubjektivitás a rendszerváltás utáni magyar filmben. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, ZOOM könyvek. 70-84.

Ureczky Eszter. 2020. A törődés traumája: Időskor, testi fogyaték és a gondoskodás (társadalmi) nemei Michael Haneke Amour című filmjében. SIC ITUR AD ASTRA: 217-245.

Ureczky Eszter. 2021. When Cura Encounters Xenos: Women, Care and the (Un)kindness of Strangers in Three Films by the Dardenne Brothers. Kalmár György és Győri Zsolt (szerk.) Europe and European Cinema at Times of Change = Változó Európa, változó európai filmkultúra. Debrecen: Debrecen University Press, ZOOM könyvek. 224-243.

Valuch Tibor. 2015. A jelenkori magyar társadalom. Budapest: Osiris.

Varga Balázs. 2011. „A kortárs Magyar film mint kutatási probléma.” Metropolis, 2011/3. 8-19.

Varga Balázs. 2014. „A fel nem ismerhető ország: Kortárs magyar filmek Magyarországa.” Orbán Katalin és Gács Anna szerk.: Emlékkerti kőoroszlán. Írások György Péter 60. születésnapjára. Budapest: Eötvös.

Virginás Andrea. 2021. Film Genres in Hungarian and Rumanian Cinema. Lexington Books.