Március 13. – Mennyire szabad a szólás és a sajtó három héttel a 2022-es országgyűlési választások előtt?
„Sajtószabadságot, csak ezt ide, ez oly nagy, mindenható ige!” – írta Petőfi 1848 februárjában írt, Az Országgyűléshez című versének szavai után nem sokkal, a 12 pont elsője – ami pontosan megvalósult a gyakorlatban is -, a sajtószabadságot, és azon keresztűl a szólásszabadságot a magyar konzervatív hag„Sajtószabadságot, csak ezt ide, ez oly nagy, mindenható ige!” – írta Petőfi 1848 februárjában írt, Az Országgyűléshez című versének szavai után nem sokkal, a 12 pont elsője – ami pontosan megvalósult a gyakorlatban is -, a sajtószabadságot, és azon keresztűl a szólásszabadságot a magyar konzervatív hagyománynak is meghatározó részévé tette. Ebben az értelemben, ha a sajtószabadság Budapesten, a magyar sajtó központjában erősődik, az nem csak progresszív, hanem konzervatív értéket is jelent. Mennyire szabad a magyar sajtó 174 évvel később?
Felkért résztvevők: Horváth Aladár, Pásztor Emese, Pethő Tibor
Slammerek: Horváth Kristóf, Molnár Péter, Phuonglinh Le Julianna, Rózsa Melinda
Zene: Pető Dávid
Vitavezető: Molnár Péter
Március 28. Magyar ugar, vagy világváros? Elmaradott, vagy progresszív? A „régi Magyarország” Budapestje.
Ady Endre, Jászi Oszkár és a polgári radikálisok Budapestet is elmaradottnak tartották. Igazuk volt, vagy tévedtek, és alulértékelték az akkori századforduló szabad sajtójú és pezsgő irodalmi, művészeti életű Budapestjét, miközben felülértékelték például Párizst, az egyik legnagyobb gyarmatbirodalom központját, ahol szintén lett volna mit bírálni. A Dreyfus-ügy szégyenletes alakulásához képest a tiszaeszlári perben a magyar állam viszonylag jól vizsgázott, Krúdy annak leírásával kezdi a beszámolóját, ahogy a rendőrség a vádlottak felmentése után megfékezi az antiszemita hőzöngőket Budapesten.
Történész résztvevők: Balázs Eszter, Csunderlik Péter, Konrád Miklós
Slammerek: Kócsik Klaudia, Molnár Péter, Phuonglinh Le Julianna, Rózsa Melinda
Zene: Pető Dávid
Vitavezető: Molnár Péter
Április 25. Beszűkült Budapest Trianon után?
Ha a századfordulón nem is volt elmaradott, provinciálissá vált-e Budapest Trianon után? Amikor a soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű társfővárosából egy túlnyomórészt csak magyarok által lakott ország fővárosává vált. Ha provinciálissá vált, akkor hozzajárult a provincializmusához, a közbeszélgetés beszűküléséhez a Kállay Béni-féle gondolatbátorságnak, azaz a saját igazságaink megkérdőjelezésére bátorkodásnak a gyengesége?
Történész résztvevők: Hatos Pál, Romsics Gergely, Tradler Henrietta
Slammerek: Gere Mátyás, Molnár Péter, Rózsa Melinda, Steckmüller Anna
Zene: Pető Dávid
Vitavezető: Molnár Péter
Május 16. Budapest közép-európai New York?
Budapest az egyetlen város Közép-Európában, amelyben a holokauszt után is folyamatosan nagyszámú zsidó népesség él. Mennyire tudott Budapest zsidó város is maradni az elmúlt hetvenhét évben, és ha Budapest provinciálissá vált Trianon után, az, hogy folyamatosan zsidó város is tudott maradni, mennyire tudta enyhíteni a provincializmust, mennyire tudta széleslátókörűbbé tenni a közbeszélgetést? A gondolatbátorság jegyében érdemes kitérni arra is, hogy biztonságosabb-e Budapesten zsidónak lenni, mint mondjuk Párizsban, és ha igen, miért?
Történész résztvevők: Toronyi Zsuzsanna, Ungváry Krisztián
Slammerek: Steckmüller Anna, Basch Péter, Király Katica Csenge
Vita (és kurzus) vezető: Molnár Péter
Május 23. Szabad a szólás a pesti kabaréban, a színházakban és kávéházakban?
A szólásszabadság és a közbeszélgetés jellegzetes budapesti terei I: A pesti kabaré, a kávéházak és a színházak szólásszabadságaMennyire tudott a közügyek Kállay Béni-féle gondolatbátorsággal való megbeszélésének a tere lenni a pesti kabaré, és mennyire tudtak és tudnak azok lenni a színházak és a kávéházak, és mennyire széles hatókörrel?
Történelmi lábjegyzet: Heltai Jenő két kisregénye Kiskirályok című 1955-ös kiadásához írt, Mentegetőzés című előszavában írja: „A párizsi színpadokon, a vígjátékokban új hősök és új komikus figurák jelentek meg (…) Az énekes kávéházakban és a kabarékban gyilkos kuplékat énekeltek a fenyegető bonyodalmakról; a revükben az uralkodókat, hadvezéreket, szeretőiket hű maszkban ábrázolták, köztük akárhányszor a francia köztársaság elnökét is. (…) Amikor hazajöttem, még mindig az operetthősök meg az operettbirodalmak haldokló világát éltük.” Kosztolányi Dezső szerint viszont a pesti kabaré volt a legjobb: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00181/05742.htm Melyiküknek volt igaza? Heltai Jenő bezzegmásholozott, vagy Kosztolányi Dezső volt elfogult?
Felkért résztvevők: Kőszeg Ferenc, Herczog Noémi, Tompa Andrea
Slammerek: Kócsik Klaudia, Molnár Péter, Pető Dávid, Sárközi Richárd, Suplicz Márton
Zene: Pető Dávid
Sorozat szerkesztő, vitavezető: Molnár Péter
Május 30. Szabad a szólás a tüntetéseken, a slam és más irodalmi esteken, és a galériákban?
Mennyire tudtak és tudnak a közügyek Kállay Béni-féle gondolatbátorsággal való megbeszélésének a terei lenni a galériák, a kávéházak, az irodalmi estek, a slam poetry, és a tüntetések, és mennyire széles hatókörrel?
Felkért résztvevők: Bari Judit, Fehér Renátó, Sudár Orsolya
Slammerek: Molnár Péter, Pető Dávid, Rózsa Melinda
Zene: Pető Dávid
Vita (és kurzus) vezető: Molnár Péter
Február 22. (kedd) – Előhang
A kurzus előhangja volt február 22-én a Gödör Underground-ban: Levelek Adytól és slamek Adyról – Jordán Tamás estje, utána Földalatti Slam Akadémia versennyel, a zsűri elnöke Jordán Tamás, tagjai Király Levente, Menyhárt Jenő és három önként jelentkező nő voltak a közönségből. Ez az est a Földalatti Slam Akadémiának a CEU Demokrácia Intézet történész csoportjával, a Gödör Underground-dal, illetve a Három Hollóval 2021 decemberében tartott két Ady estjéhez is kapcsolódott.
A járvány előtt a Bibó István Szabad Egyetem Trianon kurzusának záró eseménye volt a Földalatti Slam Akadémia Trianon estje.
