A 2023. októbertől decemberig tartó első félév tervezett programja:
1. Október 26., csütörtök, 17.30 – Nádor utca 15. 203-as terem
Bevezetés. Min mérjük a politikát?
Előadó: Dénes Iván Zoltán eszmetörténész, a Bibó István Szellemi Műhely elnöke (1996-2012), beszélgetőpartnere Rainer M. János Széchenyi-díjas történész.
A beszélgetést felvezető előadás kiindulásaként meghallgatjuk/megnézzük Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, megismerjük Bibó István visszaemlékezését kettőjük 1950 tavaszi vagy őszi beszélgetésére, felidézzük Bibó István 1956. október 27-29-i fogalmazványából „dúvad” államról, a zsarnokságról írottakat, 1956. november 4-i nyilatkozatát, és azt, hogy min mérte a politikát és állást foglalunk abban, hogy mércéjének mi az időszerűsége.
Ajánlott olvasmányok:
Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról (1950)
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/ILLYES/illyes00001/illyes01961/illyes01961.html
Bibó István: Fogalmazvány (1956. október 27-29). (1. 246-257).
https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/520.html
Bibó István: Nyilatkozat. 1956. november 4. (2. 407-408). https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/524.html
Bibó István: Magyarország helyzete és a világhelyzet (1957). (1. 258-274).
(Bibó István összegyűjtött írásai. 1. 2016, 2.2018, 3. 2020.) https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/538.html
2. November 2., csütörtök, 17.30 Nádor utca 15. 101-es terem
A nemzetközi közösség tehetetlensége a területi vitákban
Előadó: Ifj. Bibó István művészettörténész, ny. gimn. igazgató, beszélgetőpartnere Kirs Eszter egyetemi docens, Corvinus
Bibó István: A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. … c. művéről
Ifj. Bibó István ajánlása: „A könyv-terjedelmű munka megírását a 60-as években a ciprusi válság ihlette, majd az elmérgesedő arab-izraeli vita is inspirálta; a szerző abból a tényből indult ki, hogy a nemzetközi államközösségnek nemcsak megbízható módszere, de kipróbálható vagy kipróbálandó elképzelése sincs az államok közötti területi viták békés megoldására, és a helyi háborúk elkerülésére. Ha a szomszédságunkban a közelmúltban lezajlott délszláv háborúra vagy Putyin egészen különleges hadműveletére gondolunk, beláthatjuk, hogy a helyzet azóta alig változott. A könyv címében megjelölt téma aktualitása tehát ma minden gondolkodó ember számára nyilvánvaló. Ennek a témának apám szakértője volt (vagy lehetett volna), én pedig nem vagyok az, szakkérdésekben tehát nem szeretnék, nem is tudnék markáns véleményt formálni. Viszont ismerem a könyv történetét és sorsát, ami egyik – nem nagy, de jellegzetes – része a téma történetének és eddigi sorsának; és ismerem apám életét és gondolkodásmódját is; ennyiben merek hozzászólni, illetve beszélgetést/vitát indítani. Az eziránt érdeklődőknek az alábbi bibliográfiából első helyen a legrövidebbet ajánlom, Bibó István 1968-ban írt levelét Londonba, Révai Andráshoz.”
A szóban forgó munka első megjelenése: The Paralysis of International Institutions and the Remedies. A Study of Self-Determination, Concord among the Major Powers, and Political Arbitration. With an Introduction by Bernard Crick. Harvester Press, Hassocks, 1976. – IX+152 p. [Amerikai kiadás: Halstead Press, New York, 1976.]
Ajánlott olvasmány: Első magyar nyelvű megjelenés (két konkrét esettanulmánnyal – Ciprus, Izrael – bővítve): A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás. in: Bibó István összegyűjtött munkái, 4. kötet. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern 1984, p. 967-1188. Utána ugyanott (p. 1189-1203.) egy harmadik, folyóirati megjelenésre készült esettanulmány (Észak-Írország kérdése egy lehetséges pártatlan politikai döntőbírósági döntés fényében.) Harmadik (magyarul a második) megjelenés, az előző, berni kiadás szerkezetét és szövegét követve in: Bibó István: Válogatott tanulmányok. IV. kötet, 1935-1979. Magvető, Budapest, 1990., p. 283-677, és p. 683-710. Előtte ugyanezen kötetben (p.239-263) olvasható Bibó István 1968-ban írt levele Londonba, Révai Andráshoz, amelyben részletesen szól (p.243-244 és 252-263) a művel kapcsolatos szándékairól. (Ennek a kiadásnak a szövege a Magyar Elektronikus Könyvtárban bárki számára hozzáférhető: mek.oszk.hu )
https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/541.html
3. November 22. szerda, 17:30 – Nádor utca 15. 101-es terem
A hatalmi ágak elválasztása, egykor és most
Előadó: Majtényi László egyetemi tanár, beszélgetőpartnere Miklósi Zoltán politikai filozófus, CEU.
Az előadáson és a vitán Bibó 1947. január 13-án a Magyar Tudományos Akadémián előadott Az államhatalmi ágak elválasztása egykor és most című akadémiai székfoglalójáról beszélgetünk. Maga a mű tematikájában egy nagymonográfia tartalmát idézi, de tömör, terjedelme mindössze annyi, amennyit egy előadásban el lehet mondani.
Az államhatalmak elválasztásának eszméjét, a történelmi értelem megnyilvánulásaként, az európai gyökerű világtörténelem mozgatójának mutatja be. Kivételes tömörítő erővel az államhatalmak szerepének alakulásának, fejlődésének történelmi célját, folyamatát, eszmék és valóság egymásra hatásaként ennyiben foglalja össze: „a hatalom moralizálódása”.
Nézetem szerint tanulmányának nagyszerű alapgondolata:
„A probléma tehát nem az, hogy az állam funkcióit kategorizáljuk, azután kimondjuk, hogy ezeket egymástól tűzön-vízen keresztül el kell választani, hanem az, hogy a hatalomkoncentráció bármely szervi jelenségével szemben kell a hatásköröket megosztani, tőle hatásköröket elvonni, vele szemben konkuráló hatalmakat megszervezni. Látni fogjuk majd, hogy ennek az alapgondolatnak az elhomályosulása és a hatalmak elválasztásának ez a dogmává emelkedése hogyan vezetett egy csomó álproblémára és álmegoldásra.” (173. o.)
E gondolat mélységét és – nincs erre jobb szó – üdeségét szeretném bemutatni.
Bibó István azon is elgondolkodott 1947-ben, hogy „milyen modern tartalmakkal tölthetjük meg az államhatalmak elválasztásának elvét” (182. o.). Előadása végén olyan „holnapi” problémákról elmélkedik, olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre az „emberek szabadságösztönétől” is várja a feleletet.
Ajánlott irodalom:
Bibó István: Az államhatalmi ágak elválasztása egykor és most Akadémiai székfoglaló, 1947. https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html
4. December 7., csütörtök, 17:30 – Nádor utca 15. 106-os terem
Autonómia-gondolatok és oktatás
Előadó: Lázár Domokos a Eötvös Károly Intézet kutatója, Upor László az SZFE utolsó szabadon választott rektora, a Freeszfe Egyesület elnöke
Az előadás Bibó István Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című művének egyes alapfogalmaiból kiindulva, azokat habermasi demokráciaelméleti keretben értelmezve, arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek azok a legfőbb tényezők, amelyek szükségesek a hatalom felsőoktatási autonómiát korlátozó beavatkozásaival szembeni hatékony ellenállás kialakulásához és fenntartásához egy olyan politikai rendszer keretei között, amelynek egyik fő karakterjegye az autonómiák ellehetetlenítése. Az előadás és beszélgetés a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) többéves autonómiaharcának főbb jogi és szociológiai aspektusaira koncentrál.
Ajánlott olvasmány:
Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/350.html
5. December 14-e csütörtök, 17:30– Nádor utca 15. 106-os terem
Történelmi zsákutcák
Előadó: Szabó Miklós professor emeritus, beszélgetőpartnere Perecz László filozófiatörténész.
Csapdahelyzet. Azt, hogy csapdában vagyunk, kínzóan érezzük a saját bőrünkön. Azt, hogy nem ez az első eset, tudjuk, tudhatjuk történelmünkből, átélhetjük olvasmányainkon keresztül. Valami végzetszerű látszik a háttérben megbújni, mintha elkerülhetetlen, szinte törvényszerű volna, hogy ez így legyen. Pedig rendre válaszutak kínálkoznak, mi magunk választunk, és úgy tűnik, rendre rosszul választunk. E csapdahelyzet ismétlődésének értelmezése és meghaladásának kutatása foglalkoztatta legnagyobb intellektusainkat, így Bibó Istvánt is. Érdemes tehát megvizsgálnunk, kínál-e választ mai csapdáinkra.
Ajánlott olvasmányok:
A kelet-európai kisállamok nyomorúsága. 1.: Az európai nemzetek és a modern
nacionalizmus kialakulása; 2.: Közép- és Kelet-Európa területi státusának felborulása és a
nyelvi nacionalizmus kialakulása; 5.: A területi viták nyomorúsága.
https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/194.html
Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem.
https://mek.oszk.hu/02000/02043/html/350.html
A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. I. rész 4.: Az önrendelkezési jog
új rendező elve; II. rész: Az önrendelkezési elv kritikái és apológiája.