2024. március 11. 17 óra (103-as terem)
1. A posztkommunista rendszerek anatómiája
A kurzus bemutatása után néhány bevezető kérdéssel foglalkozunk, úgymint: Hogyan vizsgálták eddig a posztkommunista rendszereket? Hogyan fejlődött az elmúlt harminc évben az összehasonlító rezsimelmélet – és hogyan fejlődhet tovább? Miben különböznek alapvetően a nyugati és a posztkommunista rendszerek, és mit jelent ez a politikai szociológia számára? Mennyire használhatóak az olyan fogalmak, mint az „illiberális demokrácia”, az „újfeudalizmus” vagy a „haveri kapitalizmus” Magyarországra, Oroszországra és Ukrajnára?
Irodalom:
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. Kis posztkommunista rendszerhatározó: aktorok, intézmények, dinamika. Budapest: Kalligram, 2022, 3–7.
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. A posztkommunista rendszerek anatómiája: egy fogalmi keret. Budapest: Noran Libro, 2021, xxi–xxv.
2024. március 18. 17 óra (103-as terem)
2. Alapfogalmak: informalitás, patronalizmus, maffiaállam
A kurzus új fogalmi készletet kínál a posztkommunista rendszerek megértéséhez. Ennek alapfogalmait tekintjük át ezen az alkalmon: az informalitást, a patrónus-kliens viszonyokat, valamint az állam egy sajátos típusaként definiáljuk a maffiaállam fogalmát. Ennek során a rendszer olyan kulcsszereplőit is definiáljuk, mint az oligarcha (szemben a piaci nagyvállalkozóval), a poligarcha (szemben a politikussal), vagy a fogadott politikai család (szemben a feudális elitekkel vagy a kommunista nómenklatúrával).
Irodalom:
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. Kis posztkommunista rendszerhatározó: aktorok, intézmények, dinamika. Budapest: Kalligram, 2022, 19–59.
2024. március 25. 17 óra (103-as terem)
3. Kapcsolati gazdaság
A korrupció, az oligarchák és az állam foglyul ejtése (state capture) talán a leggyakrabban emlegetett fogalmak a posztkommunista rendszerekkel kapcsolatban. De mennyire alkalmasak ezek egy olyan rendszer megértésére, mint a magyar vagy az orosz? Ennek megválaszolásához felvázolunk egy korrupciós tipológiát, és megvizsgáljuk, hogy mi a különbség a korrupt állam – ahol a bürokraták csak kenőpénz ellenében hajlandók ellátni a feladatukat – és a bűnöző állam között – ahol a bürokraták egy felülről kiépített, ún. patronális háló alávetettjei. Ennek a hálónak a működése nyomán jön létre a kapcsolati gazdaság, amelyben a járadékvadászat és a prédavadászat új, liberális demokráciákban nem ismert formái jelennek meg. Az alkalom során megvizsgáljuk, hogyan oszt újra piacokat és vesz át a saját tulajdonosi körébe vállalatokat a fogadott politikai család.
Irodalom:
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. Kis posztkommunista rendszerhatározó: aktorok, intézmények, dinamika. Budapest: Kalligram, 2022, 111–133.
2024. április 8. 17 óra (103-as terem)
4. Ideológia és populizmus
Ez az előadás az ideológia posztkommunista rendszerekben való használatára összpontosít, egy, a szakirodalomban sokat vitatott fogalomnak: a populizmusnak a definiálásával kezdve. A populizmust mint legitimációs kihívást elemezzük, és erre a jellemzőre fogjuk felfűzni a populizmus keresleti oldalához (a hatalomhoz) és kínálati oldalához (a néphez) kapcsolódó különböző jellemzőit, elhatárolva a hagyományos szélsőséges mozgalmaktól, valamint a pusztán demagóg politikai erőktől is. Az alkalom során azt is górcső alá vesszük, hogy mi a szerepe az ideológiának egy olyan rendszerben, mint a magyar vagy az orosz, különbséget téve az ideológiavezérelt és az ideológiaalkalmazó rendszerek között.
Irodalom:
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. Kis posztkommunista rendszerhatározó: aktorok, intézmények, dinamika. Budapest: Kalligram, 2022, 145–166.
2024. április 15. 17 óra (103-as terem)
5. A posztkommunista rezsimpályák
A fogalmi keretünk hat rezsimet definiál: a liberális és patronális demokráciát, a konzervatív és patronális autokráciát, valamint kommunista és piackihasználó diktatúrát. Melyik ország melyik ideáltípushoz áll közel, és hogyan mozogtak egyik típustól a másikig? Egy 3D-s interaktív modell segítségével elemezzük a posztkommunista rezsimpályákat, beleértve az ún. elsődleges pályákat (a kommunista diktatúrából különféle rezsimek felé) és a másodlagos pályákat (mint amilyen a demokratikus visszarendeződés). A pályák tipológiáját tizenkét posztkommunista ország segítségével illusztráljuk, egyben összegezve is az ideáltipikus rendszereket definiáló szociológiai dimenziókat.
Irodalom:
Magyar Bálint és Madlovics Bálint. Kis posztkommunista rendszerhatározó: aktorok, intézmények, dinamika. Budapest: Kalligram, 2022, 189–196, 221–238.
2024. április 22. 17 óra (103-as terem)
6. Rezsimpályák vs. rezsimciklusok: Ukrajna esete
A kurzus során megismert rendszertipológia értelmében Ukrajna patronális demokráciaként írható le. Az ukrán rezsim pályája az ország 1991-es függetlenné válása óta számos ún. rezsimciklust írt le: autokratikus kísérletek és színes forradalmak váltották egymást, amelyek képesek voltak megakadályozni, hogy a rendszer autokráciává váljon, de nem hozták el Ukrajnába a nyugati értelemben vett liberális demokráciát sem. Ennek okát, a rezsimciklusok dinamikáját és az ukrán politikai-gazdasági rendszer fejlődési szakaszait elemezzük ezen az alkalmon, összehasonlítva Oroszország fejlődésével. Végül arra keressük a választ, hogy a 2022-es orosz invázió hogyan változtatja meg az ország fejlődését, és hogy ki tud-e végre szakadni Ukrajna a rezsimpályák három évtizedes forgásából.
Irodalom:
Madlovics, Bálint, és Bálint Magyar. „Ukrainian Regime Cycles and the Russian Invasion”. In Ukraine’s Patronal Democracy and the Russian Invasion: The Russia-Ukraine War, Volume One, szerkesztette Bálint Madlovics és Bálint Magyar, 3–53. Budapest–Vienna–New York: CEU Press, 2023.
