Március 9.
Mi a közvélemény és minek kutatjuk? A közvélemény-kutatások története és gyakorlata Magyarországon. Történelmi előzmények és egy konkrét példa egy rendszerváltás-kori politikai közvélemény-kutatásra és annak mai értékére, mint történelmi ismeretforrásnak.
Kötelező olvasmányok
Ránki György. 1976. “Az 1939-es budapesti választások.” Történelmi Szemle 19 (4): 613-630. URL: http://real-j.mtak.hu/5717/1/TortenelmiSzemle_1976.pdf
Pataki Judit és S. Molnár Edit. 1987. “Gondolkodási sémák az elégedettségről (részletek).” In: S. Molnár Edit. 2009. A közvélemény tükrében: Demográfiai és családszociológiai tanulmányok. Budapest: KSH, pp. 283-314.
Ajánlott olvasmányok
Lénárt András. 2005. “„Nevet nem szabad kérdezni!” Közvélemény-kutatás Magyarországon 1945 és 1949 között.” In A demokrácia reménye. Magyarország, 1945. Az 1956-os Intézet Évkönyve, XIII., szerk. Rainer M. János és Standeisky Éva. Budapest: 1956-os Intézet, pp. 146–175. URL: http://epa.oszk.hu/02200/02288/00013/pdf/Evkonyv56_13_2005_146-175.pdf
Ignácz Károly. 2006. “A választói magatartás történeti irodalmáról (Magyarország, 1920–1947).” Múltunk 2006 (1): 90-98. URL: https://www.academia.edu/3617064/A_v%C3%A1laszt%C3%B3i_magatart%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9neti_irodalm%C3%A1r%C3%B3l_Magyarorsz%C3%A1g_1920_1947_
Síklaky István, S. Molnár Edit, and Virágh Eszter. 2009. “«Nem lehet nem kommunikálni.» A kérdezői munka kommunikációs elemei.” In A közvélemény tükrében: Demográfiai és családszociológiai tanulmányok, edited by S. Molnár Edit. Budapest: KSH, pp. 268-282. URL: https://tinyurl.com/23fv4cbs
Heltai Erzsébet és Tarjányi József. 1999. “A szociológiai interjú készítése.” Kézirat. URL: http://old.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/html/a509.html
Solt Ottilia 1998. “Interjúzni muszáj.” In Méltóságot mindenkinek: összegyűjtött írások, I. kötet. Budapest, Beszélő, pp. 29-48. URL: http://dokumentumok.vanesely.hu/Solt_Ottilia_Interjuzni_muszaj.pdf
Kowal, Marta, et al. 2020. “Reasons for Facebook Usage: Data From 46 Countries.” Frontiers in Psychology 11: 711-711. URL: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7204544/#
Március 16.
Kortárs technológiai alternatívák, megrendelők és adatszolgáltatók a hazai gyakorlatban. A személyes, telefonos és online kutatások aktuális módszertani problémái és lehetőségei. A választási előrejelzések példája a kérdőíves kutatással nyert adatok valós viselkedés megfigyelésével való kalibrálására. Kortárs trendek, sztenderdek és innovációk a nemzetközi élvonalban.
Kötelező olvasmányok
Rudas Tamás. 2006. Közvélemény-kutatás. Második, bővített kiadás. Budapest: Corvina. URL: https://docplayer.hu/23602504-Kozvelemeny-kutatas-rudas-tamas.html (Részletek.)
Ajánlott olvasmányok
Fischer György. 2001. Hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak? Budapest: Bagolyvár.
American Association for Public Opinion Research, 2020. “Election Polling Resources.” URL: https://www.aapor.org/Education-Resources/Election-Polling-Resources/
Március 23.
Lehetséges-e nem kérdőíves „big data” termékekkel kiváltani a hagyományos politikai közvélemény-kutatásokat? Lehet-e jó választási előrejelzés hagyományos (pl. gazdaság-) statisztikai adatokból? Informatívabbak-e a kérdőíves értékvizsgálatoknál az írott dokumentumokban és spontán személyközi interakcióban feltárulkozó kulturális orientációk?
Kötelező olvasmányok
Kmetty Zoltán. 2018. “A szociológia helye a Big Data-paradigmában és a Big Data helye a szociológiában.” Magyar Tudomány 179 (5): 683-692. URL: https://mersz.hu/dokumentum/matud__199
Ajánlott olvasmányok
Hargittai, Eszter, ed. 2020. Research Exposed: How Empirical Social Science Gets Done in the Digital Age. New York: Columbia University Press. [Kindle edition available.]
Mayer-Schönberger, V., Cukier, V. 2015. Big Data. Forradalmi módszer, mely megváltoztatja munkánkat, gondolkodásunkat és egész életünket. Budapest: HVG. E-könyv: https://www.libri.hu/konyv/viktor_mayer_-_schonberger_kennethe___cukier.big-data-forradalmi-modszer-amely-megvaltoztatja-munkankat-gondolkodasunkat-es-egesz-eletunket.html
Németh Renáta, Katona Eszter Rita, and Kmetty Zoltán. 2020. “Az automatizált szövegelemzés perspektívája a társadalomtudományokban.” Szociológiai Szemle 30 (1): 44-62. http://real.mtak.hu/117999/
Szabó Gabriella, Kmetty Zoltán és K. Molnár Emese. 2021. „Politics and Incivility in the Online Comments: What is Beyond the Norm-Violation Approach?” International Journal of Communication 15 (2): 1659-1684.
Cataldo, Rosanna, Roberto Galasso, Maria Gabriella Grassia, and Marino Marina. 2017. “#Theterrormood: Studying the World Mood After the Terror Attacks on Paris and Bruxelles.” In Data Science and Social Research: Epistemology, Methods, Technology and Applications, edited by N. Carlo Lauro, Enrica Amaturo, Maria Gabriella Grassia, Biagio Aragona and Marina Marino. Cham: Springer, pp. 185-192. URL: https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-319-55477-8_17
Nuno Guimarães, Luís Torgo, Álvaro Figueira. 2018. “Twitter as a Source for Time- and Domain-Dependent Sentiment Lexicons.” In Social Network Based Big Data Analysis and Applications, edited by Mehmet Kaya, Jalal Kawash, Suheil Khoury and Min-Yuh Day. Cham: Springer, pp. 1-19. URL: https://link.springer.com/book/10.1007%2F978-3-319-78196-9
Barabási Albert-László. 2020. Villanások – A jövő kiszámítható. Budapest: Libri Könyvkiadó. ÉRDEMES UTÁNA ELOLVASNI EZT A KÖNYVKRITIKÁT IS: https://moly.hu/konyvek/barabasi-albert-laszlo-villanasok
Március 30.
Magyar közvélemény-kutatási adatok nemzetközi összehasonlításban: kikhez hasonlítunk politikai szempontból és miért, hosszabb távon milyen irányban változnak a politikai beállítottságaink? Egyáltalán: van-e stabil értékrendszere és ideológiája egy átlagpolgárnak közpolitikai kérdésekben? Honnan tudhatjuk ezt meg? Hol lehet szabadon hozzáférni magyar közvélemény-kutatási adatokhoz, ha valamit elemezni szeretnénk?
Kötelező olvasmányok
Keller Tamás. 2010. “Magyarország a világ értéktérképén.” In Társadalmi Riport 2010, szerk. Kolosi Tamás és Tóth István György. Budapest: TÁRKI, pp. 227-253. URL: http://www.tarsadalomkutatas.hu/termek.php?termek=TPUBL-A-920
Ajánlott olvasmányok
Boros Tamás, and Laki Gergely. 2018. “Politikai útmutató Magyarországhoz: Kutatás a magyar társadalom politikai értékrendjéről.” Budapest: Policy Solutions-Friedrich-Ebert-Stiftung.
G. Fodor Gábor, Fűrész Gábor, and Giró-Szász András. 2010. “„Forradalom a szavazófülkékben” – a nemzetegyesítés megkezdődött.” Magyar Nemzet 2010. április 27.
Kollár Dávid, and Pillók Péter, eds. 2021. Értékelve – Társadalmi útikalauz stopposoknak. Budapest: Századvég.
Magyar Hajnalka, Gulyás István, Kovács János, and Világosi Emma. 2018. “Van egy magyar Magyarország.” URL: https://ia601507.us.archive.org/32/items/161189wA180616_201807/161189w_a_180616.pdf
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor. 2002. “Kampány és értékek. A pártok arculatának dimenziói 2002 tavaszán.” Politikatudományi Szemle (3-4): 167-196.
Április 6.
Mi dönt el egy választást, vagy egy másik emberrel kapcsolatos reakciót, és hogyan lehet számszerűsíteni egy-egy megfontolás, identitás-elem, esemény, információ, információforrás stb. hatását? Meddig tudunk ellenállni a nézeteinknek ellentmondó információknak? Milyen gyakran és hogyan különböznek-e a nagyobb és kisebb politikai tudású emberek politikai nézetei? A tudományos kísérletek és fókuszcsoportok használhatósága a közvélemény megismerésére. Mit tudunk meg az ilyen adatok segítségével, és milyen speciális követelmények merülnek fel az adatokra alapozott következtetések megbízhatóságával kapcsolatban?
Kötelező olvasmányok
Farkas Attila, and Kovarek Dániel. 2020. “A csoportközi kontaktus biztonságérzetre gyakorolt hatása: Egy közép-magyarországi kísérlet eredményei a menekültválság árnyékában.” Szociológiai Szemle 30 (3): 4–26. https://szociologia.hu/szociologiai-szemle/a-csoportkozi-kontaktus-biztonsagerzetre-gyakorolt-hatasa-egy-kozep-magyarorszagi-kiserlet-eredmenyei-a-menekultvalsag-arnyekaban Ld. még https://444.hu/2021/03/30/ket-fekete-ferfi-felbukkanasanak-hatasa-a-maglodbudapest-viszonylaton
Tóth Kinga Dóra. 2004. “Magyarországi és angliai kiemelkedett cigányok identitástípusainak összehasonlító elemzése.” PhD tézis. Budapest: Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szociológia Ph.D. program. (Részletek.) URL: https://core.ac.uk/download/pdf/153148521.pdf
Ajánlott olvasmányok
Hopkins, Daniel J. 2021. “The Activation of Prejudice and Presidential Voting: Panel Evidence from the 2016 US Election.” Political Behavior 43 (2): 663-686. doi: 10.1007/s11109-019-09567-4
Hopkins, Daniel J., and Diana C.Mutz, 2022, “Institute for the Study of Citizens and Politics Panel.” https://doi.org/10.7910/DVN/CYISG1, Harvard Dataverse, Version 1.
Vicsek Lilla. 2006. Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és gyakorlati alkalmazás. Budapest: Osiris Kiadó. URL: http://keszi.krolify.hu/wp-content/uploads/2017/12/Vicsek_Lilla_Fokuszcsoport-_KROLIFY.pdf
Tóka Gábor. 2005. “A magyarországi politikai tagoltság nemzetközi összehasonlításban.” In Törések, hálók, hidak: Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon, szerk. Angelusz Róbert és Tardos Róbert. Budapest: DKMKA, pp. 17-64. URL: http://www.personal.ceu.hu/staff/Gabor_Toka/Papers/Toka05Osszehasonlitas.pdf
Április 13.
Hogyan és milyen témákról lehet olyan kérdéseket írni, amivel valós ismereteket kaphatunk arról, hogy mit is várnak az állampolgárok a politikusoktól és mivel lehet egyik oldalról a másikra átállítani őket? Adnak-e politikai mandátumot a választások, és miként lehet megfejteni, hogy mire?
Kötelező olvasmányok
A 2022-es április 3-i választások utáni sajtóból vett példák arra, hogy miként kerülnek be a közvéleménnyel és a választói magatartással kapcsolatos – jellemzően csak részben vagy egyáltalán nem megalapozott, de annál szenvedélyesebben képviselt – premisszák a közgondolkodásba, és válnak fontos politikai tudattartalmak pillérévé.
Ajánlott olvasmányok
Shamir, Michal, Jacob Shamir, and Tamir Sheafer. 2008. “The Political Communication of Mandate Elections.” Political Communication 25 (1): 47-66.