Politikai részvétel és egyenlőség
Fontos-e az etnikai alapú politikai részvétel és képviselet? Romák tudják legjobban képviselni a romák érdekeit? Hogyan lehet korrigálni illetve meghaladni a nemzetiségi önkormányzatok rendszerét? Hogyan tudnak a parlamenti pártok hitelesen fellépni a romák emancipációjárt? Hogyan lehet a többségi társadalommal elfogadtatni, hogy a romáknak azonos méltósága és jogai vannak, mint a nem romáknak?
Meghívott előadók: Balogh Lajos, Horváth Aladár, Kozma Blanka, Ladányi János
Moderátor: Rövid Márton
Olvasnivalók:
Dobos Balázs: “A roma politikai részvétel és képviselet kérdései. Egy roma párt lehetőségével kapcsolatos érvek pro és kontra”, REGIO 2019/1, 260-291.
Horváth Aladár: Ki képviselje a cigánymagyarokat?, Mérce, 2019. Október 5.
Ladányi János: „A Roma etnicitás “társadalmi konstrukciója” Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában”, Szociológiai Szemle, 2001/4.
Ladányi János: „Romaügyek pedig nincsenek!” in: Társadalom és térszerkezeti átalakulások, 2010.
Neményi Mária – Szalai Júlia: “Elbeszélt évtizedek. A roma politika közelmúltbeli története a roma politikusok szemével”. In: Kóczé Angéla, Neményi Mária, Szalai Júlia (szerk.): Egymás szemébe nézve. Az elmúlt fél évszázad romapolitikai törekvései, Budapest: MTA TK Szociológiai Intézet, 2017. 15-75.
A tudósok szerepe és felelőssége
Mi a tudósok szerepe és felelőssége a romákkal kapcsolatos narratívák és politikák kialakításában? Kik végzik a romákkal kapcsolatos kutatásokat? Mi a roma származású kutatók szerepe?
Meghívott előadók: Berki Judit, Kovács Éva, Setét Jenő, Szalai Júlia, Tamás Gáspár Miklós,
Moderátor: Kóczé Angéla
Olvasnivalók:
Babits Mihály: „Az írástudók árulása”, Nyugat, 1928.
Durst Judit: A látogató. Feljegyzések egy kutatói pozícióról, Beszélő, Vol 16, No 3, 2011.
Horváth Kata: A ki nem mondás rendje. A cigány-magyar különbségtétel működése, anBlokk 2010/4.
Kállai Ernő: Vannak-e cigányok, és ha nincsenek, akkor kik azok? In: Regio 2014/ 2. 114-146. O.
Kovács Éva: Elismerés vagy felismerés. Válasz a Fundamentum körkérdésére, Fundamentum, 2009/2.
Médiareprezentáció
“Én sem hívom Bécset Wien-nek, csak azért, mert az osztrákok úgy hívják!” (Idézet egy magyar vezető lap újságírójától) Hogyan határozza meg az újságíró a közbeszédet és a közhangulatot azzal, amit leír, illetve a szóhasználatával? Mennyire kirekesztő szakma az újságírás? Mi az a “roma újságírás”, ki a “roma újságíró”? A rendszerváltás óta mit tett a szakma az asztalra azért, hogy a társadalmi feszültségeket csökkentse? Feladata-e ez a médiának? Mennyiben lehet aktivista az újságíró?
Meghívott előadók: Bársony Katalin, Bódis Kriszta, Hammer Ferenc, Papp Róbert
Moderátor: Rácz Tibor
Olvasnivalók:
Kóczé Angéla: “A rasszista tekintet és beszédmód által konstruált roma férfi és női testek a médiában”, Apertúra, 2014. nyár-ősz.
Pálmai Erika: Útravalók. Cigány fiatalok boldogulási esélyei, HVG, 2015. április 25.
Pócsik Andrea: A romák ábrázolása a rendszerváltás utáni magyar dokumentumfilmekben, Metropolis, 2004/2.
Roma generációk értékváltozásai – A nemek és LMBTIQ emberek társadalmi helyzete
Hogyan és mikor jelennek meg feminista és LMBTIQ perspektívák a roma emancipációs mozgalomban? Milyen társadalmi elnyomásokkal, kirekesztéssekkel találkozhatnak a roma nők, és/vagy a roma LMBTIQ emberek? Miért nem voltunk láthatók a múltban, a múlt szociológiájában, a múlt médiájában? Mely esetben volt sikeres a szolidaritás és együttműködés feminista, LMBTIQ és roma szervezetek között? Mik a szolidaritás korlátjai? Hogyan lehet roma perspektívákat megjeleníteni a feminista, LMBTIQ és baloldali mozgalmakban? Mi a nemzetközi kormányközi és civil szervezetek, valamint a donorok szerepe? Mennyiben teremtenek lehetőséget ill. mennyire határozzák meg kívülről a mozgalmat? Mik az önreprezentáció lehetőségei és korlátjai? Mik a közösségi média aktivizmus lehetőségei és korlátjai?
Meghívott előadók: Daróczi Anna, Hadas Miklós, Márton Joci, Neményi Mária
Moderátor: Máté Dezső
Olvasnivalók:
Kóczé Angéla: “Etnicitás, gender és a szegénység összefonódásánakmegnyilvánulásai” in: Nehéz sorsú asszonyok feketén-fehéren, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 2010, pp 81-94.
Máté Dezső: “Roma generációk értékválasztásai és az LMBTQ”, Belvedere Meridionale 2018. XXX. évf. 03.
Neményi Mária “Identitásstratégiák”, Élet és Irodalom, 2007
Neményi Mária: „A megnevezés dilemmái” in Társadalmi Integráció a jelenkori Magyarországon, Argumentum, 2012, pp. 306-316.
Judith Halberstam: “Maszkulinitás férfiak nélkül” in: Férfikutatások Szöveggyűjtemény, pp. 321-329.
Kultúra és emancipáció
Hogyan jelennek meg a “cigányok” a magyar képzőművészetben, irodalomban és zenében? Mi a “cigányzene”, „cigányirodalom”, „cigányfestészet”? Mennyiben és hogyan lehetséges autentikus és hiteles roma önreprezentáció? Kik a roma kulturális emancipáció kulcsfigurái és melyek a fő művei?
Meghívott előadók: Daróczi Ágnes, Dégi János, D. Magyari Imre, Szűcs Teri
Moderátor: Kóczé Angéla
Olvasnivalók:
Binder Mátyás: “Elképzelt kultúra”, A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreértelmezései, Eszmélet, Vol. 22. No. 86, 2010.
Daróczi Ágnes: Patrin (2001), Mivé lettünk? Roma kulturális mozgalom az emancipációért (2006), Paradigmaváltás (2007), Kései levél Solt Ottíliának (2014), Faji alapon kriminalizáltak minket (2014), Szikáran és tisztán (2016), Choli (2018).
Kovács Éva: “Fekete testek, fehér testek”, Beszélő, 2009. január.
Szuhay Péter: Cigány kultúra. A magyarországi cigány etnikai csoportok kulturális integrációjáról és a nemzeti kultúra megalkotásáról (1995), Ki beszél? Cigány/roma reprezentáció a képző- és fotóművészetben (2010)
Vajda Melinda: Roma kulturális mozgalom, PR Herald, 2015.
Veres András: „Cigányok az irodalomban” In Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. ELTE–IFA–OM, 2001. 277–295.
Film:
Kései születés, dokumentumfilm, 67 perc.
